MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Garatmögötti tályog
A garatmögötti tályog (retrofaringeális abszcesszusz) lényege a torok mögötti
nyirokcsomókban felgyülemlő genny.
A torok mögötti nyirokcsomók gyermekkor után eltűnnek, ezért a garatmögötti tályog
felnőttekben szinte soha nem fordul elő. A tályogot általában a mandulákról, a torokból,
az arcüregekből, az orrmandulákról, az orrból és a középfülből származó bakteriális
fertőzés okozza. Sok fertőzést több baktérium együttesen idéz elő. A garatmögötti tályog
oka néha a garat hátsó falának hegyes tárgy, például halszálka okozta sérülése. Ritkán
gümőkór (tuberkulózis) állhat a garatmögötti tályog hátterében.
Panaszok, tünetek és kórisme
A fő tünetek a nyeléskor érzett fájdalom, a láz és a megnagyobbodott nyaki
nyirokcsomók. A gyermek nyáladzik, hangja elfojtott. A tályog elzárhatja a légutat,
ami nehezíti a légzést. A gyermek háton szeret feküdni, fejét és nyakát hátrahajtja,
és állát előreemeli, hogy a légzést könnyebbé tegye.
A szövődmények többek között a tályog körüli vérzés, a tályog átszakadása a
légutakba (ami ez utóbbiak elzárásával fenyeget) és a tüdőgyulladás. A gége (larinx)
görcsölhet és a légzést akadályozhatja. A nyaki (jugularis) vénákban vérrögök
képződhetnek. A fertőzés átterjedhet a mellkasra.
A tünetek szemrevételezése után az orvos röntgen- és számítógépes rétegvizsgálatot
(komputertomográfia - CT) rendel a kórisme megerősítésére.
Kezelés és kórjóslat
A retrofaringeális tályogokat gyakran le kell szívni, amit sebész végez úgy, hogy
felvágja a tályogot és kibocsátja a gennyet. Penicillinnel metronidazolt,
klindamicint, cefoxitint vagy más antibiotikumot adnak elsőben intravénásan, azután
szájon át. A legtöbb gyermek azonnali kezelésre javul.
