Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

231. FEJEZET - A szürkehályog

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodása, amely a látás fokozatos, fájdalmatlan elvesztéséhez vezet.

A szürkehályog (katarakta) világszerte a vakság egyik vezető oka. Gyakran fordul elő az Egyesült Államokban, ahol főleg időseket érint. A 65 és 74 év közötti emberek közül majdnem minden ötödikben kialakul a látásromláshoz vezető szürkehályog, a 75 év felettiek közül pedig majdnem minden második emberben megfigyelhető. Az Egyesült Államokban szerencsére a legtöbb esetben még a vakság kialakulása előtt eltávolítják a szürkehályogot.

A szürkehályog általában nyilvánvaló ok nélkül alakul ki, de megjelenhet szemsérülés, bizonyos gyógyszerek (mint a kortikoszteroidok) tartós szedése vagy röntgensugárzás (a szemen alkalmazott sugárkezelés) után, vagy gyulladásos, fertőző szembetegségeket követően, esetleg más kórkép, pl. cukorbetegség szövődményeként. Úgy tűnik, a szürkehályog gyakrabban alakul ki a sötét szeműekben, azokban, akiket tartósan ért közvetlen napfény, az alultápláltakban és dohányosokban. Akiknek egyik szemén megjelenik a szürkehályog, azoknak valószínűleg a másikon is lesz a későbbiekben. Olykor mindkét szemen egyidejűleg alakul ki. Már újszülöttekben is előfordulhat (veleszületett szürkehályog Lásd még ) és gyermekkorban is kifejlődhet, általában sérülés vagy betegség következtében.


Panaszok, tünetek és kórisme

Mivel a szembe eső fény egésze áthalad a lencsén, bármilyen homály a lencsében okozhat látáscsökkenést, mely ezt akadályozza, torzítja vagy szórja. A szürkehályog első tünete általában a homályos látás. Korai tünet lehet még a vakító fény és fénygyűrű, valamint ritkábban a kettőslátás. Azt is észlelheti az érintett, hogy a színek sárgábbak és kevésbé élénkek. Az olvasás nehézkessé válik, mivel romlik a nyomtatott betűk világos és sötét részei megkülönböztetésének képessége.

Az, hogy a szürkehályog mennyire befolyásolja a látást, a szembe jutó fény mennyiségétől és a hályog elhelyezkedésétől függ. Világosban a pupilla összehúzódik, és beszűkíti a szembe jutó fény útját, ezért a fény nehezen jut át a középen elhelyezkedő szürkehályogon (katarakta nukleárisz). Félhomályban a pupilla tágul, így az erősebb fény, mint a fényszóróké, szóródik a katarakta szélein, és fényudvar, gyűrű keletkezik, mely különösen éjszakai vezetésnél lehet zavaró. Akiknek szürkehályoguk van, és pupillaszűkítő szemcseppet (például bizonyos glaukoma-ellenes szereket) használnak, jelentősebb lehet a látáscsökkenésük.

Normális fényviszonyok mellett a középen elhelyezkedő szürkehályog kezdetben javíthatja a távollátók látását szemüveg nélkül is. A katarakta egy erősebb lencseként viselkedik, és fókuszálja a fényt, így jobban láthatók a szemhez közeli tárgyak (közellátás). Idősek, akik általában a közeli tárgyakat nehezebben látják szemüveg nélkül, azt észlelhetik, hogy ismét tudnak olvasni szemüveg nélkül; ezt a jelenséget gyakran a látás másodszori visszanyerésének nevezik. A középen elhelyezkedő szürkehályog sajnos végső soron akadályozza a fény bejutását a szembe, homályosítja és csökkenti a látást.

A lencse hátsó részén található szürkehályog (szubkapszularis poszterior katarakta) a látást jobban befolyásolja, mint a máshol elhelyezkedő hályog, mivel az átlátszatlanság ott alakul ki, ahol a fénysugarak keskeny nyalábbá fókuszálódnak. Ez a típusú katarakta világos fényviszonyok mellett jobban csökkenti a látást, nagyobb valószínűséggel okoz vakító fényt és fénygyűrűt a látott tárgyak körül.

Bár a szürkehályog csaknem mindig fájdalmatlan, ritkán megduzzadhat, és emeli a szem belnyomását (glaukóma), ami fájdalommal járhat.

Az orvos általában szemtükörrel (a szem belsejének vizsgálatára alkalmas kézi műszerrel) ismeri fel a szürkehályogot. A réslámpa nevű műszer segítségével, mellyel a szem részletesebben vizsgálható, az orvos megállapítja a katarakta pontos elhelyezkedését, és azt, hogy milyen mértékben gátolja a fény bejutását a szembe.

Kapcsolódó kép »

Megelőzés

Több olyan tényező is van, amivel a szürkehályog kialakulása megelőzhető. Segíthet, ha rendszeresen ultraibolya (UV) szűrős réteggel bevont napszemüveget viselve óvjuk a szemet az erős fénytől. A dohányzás kerülése is hasznos, aminek más egészségügyi előnyei is vannak. A cukorbetegeknek kezelőorvosukkal együtt azon kell lenni, hogy vércukorszintjüket beállítsák. A C- és A-vitaminban gazdag táplálkozás, valamint a (zöldségekben, például parajban és kelkáposztában található) karotinoidok védelmet nyújthatnak a szürkehályog ellen. A menopauza utáni ösztrogénadás szintén védő hatású lehet, de a hormont kizárólag e célból nem szabad alkalmazni. Végül, a kortikoszteroidot tartósan szedők beszélhetnek orvosukkal, milyen más szer szedése jönne szóba.


Kezelés

Amíg a látás jelentősen nem csökken, szemüveg és kontaktlencse segíthet a látás javításában. Napszemüveg viselése erős fényben, és a váll fölötti fényforrás használata csökkentheti a káprázást, és javíthatja a látást. Ritkán pupillatágító szerek javíthatják a látást, ha a szürkehályog a lencse közepén helyezkedik el.

A szürkehályog végleges kezelése kizárólag a műtét, nincsen olyan szemcsepp vagy gyógyszer, mely elmulasztja a szürkehályogot. A katarakta néha olyan elváltozásokat okoz (a hályog duzzadása illetve glaukóma), ami miatt az orvos a sürgős eltávolítást javasolja. Mindazonáltal a legtöbb esetben csak akkor van szükség műtétre, ha a szürkehályog oly mértékben károsítja a látást, hogy az érintett bizonytalanul, kényelmetlenül érzi magát, illetve nem tudja ellátni mindennapi teendőit. Semmi előnye nincs annak, ha a szürkehályogot ennél korábban távolítják el.

A szürkehályogműtét bármely életkorban elvégezhető, és általában még az egyéb betegségben, így szív- vagy cukorbetegségben szenvedőkben is biztonságos. Az orvos rendszerint kis metszést ejt a szemen, majd ultrahanggal feltöri a hályogot és eltávolítja a darabjait (phacoemulsificatio). Miután minden darabot kivett, műlencsét (intraokuláris lencse) tesz a hályog helyére. Az intraokuláris lencse nem mindig helyezhető be (lencsehíjas állapot - afákia), ilyenkor a betegnek vastag szemüveget vagy kontaktlencsét kell viselnie a szürkehályog eltávolítása után.

A szürkehályog eltávolítása csaknem mindig helyi érzéstelenítésben történik, amihez a szemet injekcióval vagy szemcseppel érzéstelenítik. Időnként, ha a gyermek vagy felnőtt nem tud a műtét alatt nyugodtan feküdni, általános érzéstelenítést alkalmaznak. A beavatkozás általában 30 percet vesz igénybe, és az beteg még aznap hazamehet. Varratokra rendszerint nincs szükség, mivel a bemetszés kicsi, és magától meggyógyul.

A betegnek gondoskodnia kell arról, hogy otthonában a műtét után néhány napig segítségére legyen valaki, mivel tevékenységét az orvos korlátozhatja (például a lehajlást és nehéz tárgyak emelését kerülni kell), továbbá műtétet követően átmenetileg a látása változhat, homályossá válhat, és az erősebb fény kellemetlen lehet. A műtét után néhány hétig szemcseppeket vagy kenőcsöket kell használni a fertőzés megelőzésére, a gyulladás csökkentésére és a gyógyulás elősegítésére. Szemüveget vagy fém védőlencsét adnak általában néhány hétre, hogy védje a szemet, míg teljesen meg nem gyógyul. Az orvoshoz a műtét utáni napon, majd szokásosan egy hét és egy hónap múlva kell visszamenni. Ha mindkét szemen kialakult a szürkehályog, a legtöbb esetben néhány hónapot várnak az első szem gyógyulása után, és csak akkor távolítják el a kataraktát a másik szemből.

A szürkehályogműtét után néhány héttel sokan észlelik a távolra látás javulását. Olvasáshoz majdnem mindenkinek, egyeseknek pedig távolra nézéshez is kell szemüveget viselni a lehető legjobb látásélesség érdekében. A műtét előtt az orvos kiszámítja, hogy milyen erősségű műlencsét ültessen be. Így lehetővé válik, hogy a műtét előtti igen vastag lencse helyett sokkal vékonyabb szemüveget hordhasson a beteg.

Szürkehályogműtét után ritkán lép fel szövődmény. Fertőzés vagy vérzés fordulhat elő, mely a látás elvesztéséhez is vezethet. A szem belnyomása is megnőhet, amely kezeletlenül zöldhályoghoz, vagy a beültetett lencse elmozdulásához vezet. A szem hátsó része (az ideghártya) megduzzadhat vagy leválhat. Lásd még Ritkán, a retina betegségeiben, pl. cukorbetegség okozta retinakárosodásban a műtét után a beteg látásromlást észlelhet. Megfelelő orvosi ellenőrzéssel korán felismerhetik és kezelhetik ezeket a szokatlan szövődményeket.

Olykor az eredeti lencse eltávolítása után homály alakul ki annak helye mögött a lencsetokban (utóhályog). A szürkehályogműtéten átesettek egynegyedében alakul ez ki, hónapokkal, esetleg évekkel a műlencse beültetése után. Ezt a szövődményt általában úgy kezelik, hogy lézerrel egy kis nyílást ejtenek az elhomályosodott tokon, hogy a fény bejuthasson rajta.