Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen szabályok vonatkoznak a szülés előtt álló nőkre?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

KÖHÖGÉS

A köhögés a levegő hirtelen, erőteljes mozgása a légutakban. Feladata, hogy a légutakat megtisztítsa a nemkívánatos anyagoktól.

A bonyolult reflexen alapuló hétköznapi jelenség: a köhögés, a tüdők és a légutak védelmére szolgál. Más mechanizmusokkal együtt a köhögés segít megvédeni a tüdőt a belélegzett, félrenyelt részecskéktől. A köhögéssel időnként köpet is ürül - ez nem más, mint a tüdőből kiürülő nyák, szövettörmelék és sejtek keveréke.

A köhögést a légutak ingerlése váltja ki. A légúti fertőzések (akár baktérium, akár vírus okozza), irritálják a légutakat, és gyakran váltanak ki köhögést. A légutakat allergia is ingerelheti. A dohányosok részben a dohányfüst irritáló hatása miatt köhögnek, részben azért, mert a dohányzás károsítja a légutakat borító sejteket és a rajtuk lévő apró, csillós nyúlványokat, melyek normális esetben a légutak tisztántartásáról gondoskodnak.

A köhögésnek több fajtája különíthető el. Igen kellemetlen lehet a köhögés, ha mellkasi fájdalommal, légszomjjal jár, vagy a köpet mennyisége szokatlanul sok vagy nagyon tapadós. Mindamellett az is előfordul - például dohányosokban -, hogy az évtizedek alatt kialakuló köhögésről a beteg gyakorlatilag tudomást sem vesz.

A köhögés pontosabb leírása segíti az orvost a kórok kiderítésében. Az orvos gyakran teszi fel az alábbi kérdéseket:

  • Milyen régóta áll fenn a köhögés
  • A nap melyik szakában jelentkezik
  • Milyen tényezők befolyásolják (hideg levegő, testhelyzet, beszéd, evés vagy ivás)
  • Jár-e a köhögés mellkasi fájdalommal, légszomjjal, rekedtséggel, szédüléssel vagy sípoló nehézlégzéssel
  • Ürül-e a köhögés során köpet vagy vér
  • A köpetnek milyen színe van

A köpet minősége segíthet a kórok tisztázásában. Sárgás, zöldes vagy barnás köpet általában bakteriális fertőzés jele. Tiszta, de tapadós köpet jellemző asztmás megbetegedésben. Lehetőség van a köpet mikroszkópos vizsgálatára is; baktériumok és fehérvérsejtek jelenléte alátámasztja a fertőzés gyanúját. Egy speciális fehérvérsejt (eozinofil sejt) jelenléte asztmára jellemző. A köhögés során ürülő vér legtöbbször hörghurut jele, de ennél súlyosabb betegség is lehet a háttérben.


Kezelés

Mivel a köhögésnek fontos szerepe, hogy elősegíti a köpet kiürülését és a légutak tisztántartását, a sok köpettel járó köhögés csillapítása általában nem javasolt. Ennél sokkal lényegesebb a kiváltó ok (például fertőzés, tüdővizenyő vagy asztma) kezelése. Például a fertőzésre antibiotikum adható, az asztma gyógyszer belélegzésével gyógyítható. A köhögés súlyosságától és a kiváltó októl függően a kezelésben számos gyógyszer adása szóba jön. Sok betegnek némi éjszakai köhögéscsillapítás kell ahhoz, hogy aludni tudjon.

Köhögéscsillapító kezelés:A köhögéscsillapítók csökkentik a köhögést. Az ópioát szerek mindegyike köhögéscsillapító, mivel gátolják az agyban a köhögésközpontot. A köhögésben leggyakrabban adott ópioát a kodein. A kodein hányingert, hányást és székrekedést is okozhat; ezen kívül hozzászokás is előfordulhat. Ha a kodeint valaki hosszabb ideig szedi, a köhögés csillapításához egyre nagyobb adagra lehet szüksége. Az ópiát szerek álmosságot okoznak, és használatuk nem mindig biztonságos, ezért szedésüket az orvos csak speciális esetekben írja elő.

Számos nem ópiát köhögéscsillapító szer , mint a dextrometorfán és a benzonatát, hatékonyan, szintén az agy köhögésközpontján keresztül fejtik ki hatásukat. Számos, vény nélkül és csak vényre kapható gyógyszer gyakori hatóanyagai, más vegyületekkel együtt. Lásd még Nem váltanak ki hozzászokást, és csak kismértékben álmosítanak. Bizonyos esetekben - főleg, ha a beteg bőséges köpetet ürít - gyakori használatuk nem javasolt.

A párásító készülékkel is végezhető párásítás a torok (garat) és a légutak irritációjának csökkentésével csillapítja a köhögést. A pára nedvességtartalmánál fogva a váladékot fellazítja, és megkönnyíti a kiürítését. A hidegpárás párásítók hatása hasonló. Egyes vélemények szerint kellő mennyiségű folyadék fogyasztásával a váladék ugyanúgy oldható, mint párásítással.

Köptetők és nyákoldók:A köptetők a nyákoldó hatásukat úgy érik el, hogy a hörgőváladékot hígabbá, ezzel könnyebben felköhöghetővé teszik, de a köhögést magát nem csillapítják. Lásd még A leggyakoribb, vény nélkül is kapható szerek guaifenezint és terpinhidrátot tartalmaznak. Gyermekeknek kevés ipekakuána szirup is segíthet, főleg krupp esetén.

A nyákoldó szerek (úgynevezett mukolítikumok), például az acetilcisztein, akkor hasznosak, ha a probléma fő oka a hörgőváladék sűrűssége, tapadóssága. Cisztás fibrózisban az idült légúti fertőzések miatti gennyes nyákot dornáz alfa (rekombináns humán dezoxiribonukleáz I) belélegzésével próbálják oldani.

Antihisztaminok, nyálkahártya-lohasztók és hörgőtágítók:Az antihisztaminok szárítják a légutakat, ezért köhögés csillapítására nem vagy alig használhatók, hacsak annak nem légúti allergia az oka. Ha a köhögésnek más oka van, például hörghurut, az antihisztaminok szárító hatása kifejezetten káros lehet, mert a légúti váladékot sűrűbbé, ezáltal nehezebben kiüríthetővé teszik.

Az orrdugulásban adott nyálkahártya-lohasztók, így a fenilefrin, a köhögés csillapítására nem alkalmasak, hacsak a köhögést nem az orr mögötti területről lecsöpögő váladék okozza.

Hörgtágító kezelés - például belégzett szimpatomimetikus szerekkel vagy szájon át adott teofil-linnel - akkor jön szóba, ha a köhögéshez légúti szűkület is társul (hörgőszűkület), mint ahogy az asztmában és emfizémában megszokott. Tüdőbetegség hiányában legtöbbször nem segítenek. Néhány esetben azonban, ha vírusos tüdőfertőzést követően kilégzési nehezítettség vagy elhúzódó köhögés áll fenn, rövid idejű hörgtágító kezelés javíthat a beteg állapotán.