MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
A MELLKASI AORTA ANEURIZMÁI
A mellkasi aorta aneurizmái az aorta
mellkasi részében (az aorta torakikában)
keletkeznek.
A mellkasi aorta aneurizmáit manapság gyakrabban fedezik fel, mint régen, mivel a
mellkas egyéb betegségeinek kimutatását célzó komputertomográfiás vizsgálatot
szélesebb körben alkalmazzák. A mellkasi aortaaneurizma egyik gyakori típusában az
aorta falai degenerálódnak (cisztikus media nekrózisnak nevezett állapot), és az aorta
szívhez legközelebb eső része kitágul. Ez a tágulat a szív és az aorta közti billentyű
(az aortabillentyű) működési zavarához vezethet, és lehetővé teszi, hogy a vér a
billentyű zárt állapotában visszafelé áramoljon a szívbe. A kórképet aortabillentyű
visszaáramlásnak (regurgitációnak) vagy elégtelenségnek (aorta inszufficiencia)
nevezik. Az aneurizma fent részletezett típusában szenvedő betegek körülbelül fele
egyben Marfan-szindrómás is. Másik felükben a betegségnek látszólag nincs oka, bár
sokuknak magas a vérnyomása. Ritkán szifilisz következtében alakul ki aneurizma az
aorta szívhez legközelebb eső részén. A szívtől távolabb keletkező mellkasi aneurizmák
tompa mellkasi sérülés következményei lehetnek.
Panaszok, tünetek
A mellkasi aorta aneurizmái hatalmasra nőhetnek anélkül, hogy tüneteket okoznának.
A panaszok amiatt alakulnak ki, hogy a táguló aorta nyomja a környező képleteket,
tehát az aneurizma elhelyezkedésétől függenek. Jellemző panasz a fájdalom (általában
a hát felső részében), a köhögés és a nehézlégzés. Ritkán a beteg vért köhög fel a
légcső (trahea), illetve a közeli légutak nyomása vagy kikopása miatt. Ha a tágulat
a táplálékot a gyomorba juttató nyelőcsövet nyomja, a nyelés nehezített lehet. A
gégét (larinxot) ellátó idegek nyomása rekedtséget okozhat. Bizonyos nyaki idegek
nyomása esetén a Horner-triásznak 
nevezett
tünetegyüttes alakulhat ki: pupillaszűkülettel, félig csukott szemhéjjal, és az arc
egyik oldalának izzadásával. A mellkasban érzett kóros lüktetés mellkasi aorta
aneurizmára utalhat. A mellkas-röntgenfelvételen félrenyomott légcső látható.
A mellkasi aortatágulat megrepedésekor általában a hát felső részében kezdődő
gyötrő fájdalom jelentkezik. A repedés súlyosbodásával ez kisugározhat lefelé a
hátba és a hasba. A mellkasban és a karokban is fájdalom léphet fel, akárcsak
szívrohamban. A belső vérzés miatt a beteg gyorsan sokkos állapotba kerülhet, és meghalhat.
Kórisme
Az orvosok a betegséget vagy a tünetei alapján diagnosztizálják, vagy rutin
fizikális vizsgálat során véletlenül fedezik fel. A más okból készített
mellkas-röntgenfelvétel is kimutathatja az aneurizmát. A tágulat pontos méretének
meghatározására komputertomográfiás (CT), mágneses rezonancia (MRI), vagy
transzözofageális ultrahangvizsgálatot (melyben az ultrahangfejet a torkon keresztül
a nyelőcsőbe juttatják) végeznek. Általában aortográfiát (az aneurizmát kirajzoló,
röntgenelnyelő kontrasztanyag beadása után készített röntgenfelvételt) is
készítenek, hogy segítségével meghatározzák - ha szükséges - a műtét típusát.
Mágneses rezonancia érfestést (angiográfiát), vagy komputertomográfiás érfestést is
végezhetnek.
Kezelés
Amennyiben a tágulat 6 cm vagy annál nagyobb, a hasi aortaaneurizma kezeléséhez
hasonlóan, általában szintetikus graft alkalmazásával, helyreállító műtétet
végeznek. A műtét előtt a szívfrekvencia és a vérnyomás, illetve ezen keresztül a
repedés kockázatának csökkentésére béta-blokkolót, kálciumcsatorna-blokkolót vagy
más vérnyomáscsökkentő szert adnak. A kórházi
tartózkodás a hagyományos (mellkast megnyitó) műtéttel 5-8, a stent-beültetéssel
(melyben - többnyire az ágyékon ejtett - apró bemetszésen keresztül összecsukható
graftot vezetnek az aortába) 2-5 nap. Marfan-szindrómásokban a repedés esélye
nagyobb, ezért még kisebb aneurizma esetén is műtéti helyreállítást ajánlanak.
A mellkasi aortaaneurizma helyreállító műtéte alatti halálozás körülbelül 5-15%,
megrepedt tágulat esetén azonban 50%. A mellkasi aortaaneurizma repedése
kezeletlenül mindig halálos.
