Az ún. tengeribetegség jelentkezhet légi-, tengeri-, vonat-, busz- vagy autós utazás során, amikor az agy egymásnak ellentmondó jeleket kap a mozgásról. Gyakran örvénylő mozgás vagy rázkódás váltja ki, és meleg, idegeskedés, éhség vagy túlzott jóllakottság fokozza. A legjellemzőbb tünetek gyomorfájdalom, hányinger, hányás, izzadás, és szédülés.

Az állapot kellemetlenségét csökkenthetjük, ha az utazás előtt és alatt mérsékeljük az étel-, ital- és alkoholfogyasztást. A szem fix ponton vagy a horizonton nyugtatása ugyanúgy segíthet, mint a hanyatt fekvés csukott szemmel. Segít, ha a legkevésbé mozgó ponton található ülést választjuk (pl. a repülő közepén, a szárnyak felett), tartózkodunk az olvasástól, megpróbálunk nyitott ablaknál, vagy szellős helyen ülni. A hajókon a középső kabin, közel a vízhez csökkentheti a tengeribetegség erősségét. Szkopolamin tapasz (csak receptre kapható), illetve antihisztaminok gyakran segítenek, főként utazás előtt bevéve. Ezek a gyógyszerek idős emberekben álmosságot, szédülést, szájszárazságot, illetve zavartságot, eleséseket és más problémákat okozhatnak.

Vérrögök alakulhatnak ki, ha valaki hosszú ideig repülőn, vonaton, buszon vagy autóban ül. Általában idős emberekben, túlsúlyosokban, dohányosokban, visszeresekben, ösztrogént szedőkben, terhesekben fordul elő, illetve olyanokban, akiket röviddel azelőtt műtöttek, vagy már volt trombózisuk, valamint azokban, akik inaktívak vagy mozgásképtelenek. Vérrögök a láb vagy a medence vénáiban keletkeznek (mélyvénás trombózis ), melyek esetenként elmozdulhatnak, és a tüdőbe jutva tüdőembóliát okoznak. Egyes vérrögök a lábban tünetmentesek, mások a lábikra és a lábfej görcsét, feldagadását, színváltozását eredményezhetik. A tüdőembólia sokkal súlyosabb, mint a lábtrombózis, először általános rosszullét jelentkezik, majd légszomj, mellkasi fájdalom vagy ájulás követi. Olykor végzetes is lehet.

A vérrögök kialakulása gyakori testhelyzet változtatással, ülés közben a lábak kinyújtásával és behajlításával, illetve 1-2 óránként rövid sétával, többszöri nyújtózkodással megelőzhető. A lábakat nem szabad hosszasan keresztbe rakni, mert az akadályozza a vérkeringést. Sok folyadék elfogyasztása, a dohányzás, a kávé és az alkohol mellőzése, illetve a lábszáron és a combon szoros gumijú zokni, harisnya, nadrág viselésének kerülése is segíthet. Rugalmas zokni viselésével a lábak vérkeringése javítható.

Repülés közben a fülben és az arcüregekben jelentkező nyomás a kabin légnyomásának változásával függ össze. Normális esetben a repülő felszállásakor a kabin légnyomása csökken, és az arcüregekben kis légzsákok szorulnak meg, a középfül kitágul, mely a fülben kellemetlen nyomásérzést kelt, és a fülben "pattogást", valamint az arcüregben enyhe nyomást és fájdalmat okoz. Amint a repülő ereszkedni kezd, a kabin légnyomása emelkedik, és hasonló problémák alakulnak ki. Ezek az enyhe panaszok rendszerint megszűnnek, amint a fülben és az arcüregekben található levegő nyomása a kabin légnyomásával kiegyenlítődik.

A felszállás, illetve landolás ideje alatt a gyakori nyelés vagy ásítás segíti a légnyomás kiegyenlítődését. Ez rendszerint elegendő a kellemetlen érzés megszüntetésére. Különböző allergiák, arcüreg problémák, nátha esetén azonban a fület és az arcüregeket az orr- és szájüreggel összekötő utak begyulladnak, és váladékkal telítődnek, ez pedig megakadályozza a légnyomáskülönbség kiegyenlítődését. Ez kifejezett fájdalommal járhat, ezért ajánlatos repülés előtt nyálkahártya-duzzanat csökkentőt alkalmazni, vagy csukott szájjal és befogott orral nagyot fújni a légnyomás kiegyenlítésére. Bármilyen eredetű heveny arc- vagy orrmelléküreg-gyulladás esetén érdemes megfontolni az utazás elhalasztását.

A gyermekek különösen érzékenyek a légnyomáskülönbség okozta fájdalomra. Felszálláskor vagy leszálláskor ajánlatos rágózni vagy savanyú cukrot szopogatni, esetleg valamit inni, ezáltal serkentve a gyakori nyelést. A csecsemőket ajánlatos szoptatni vagy cumival itatni. Általában a csecsemőknek csak hét napos kor után ajánlják a repülést.

A több, mint három időzónán keresztül utazóknál gyakori ez a probléma. Egyéb utazási módok (tengeri, vasúti, autós) igénybevételekor a szervezetnek van ideje alkalmazkodni az idő(zóna) eltérésekhez, ezért ilyenkor nem jelentkezik. Legjellemzőbb tünete a kimerültség, már megérkezéskor; ehhez ingerlékenység, alvásnehézség (inszomnia), fejfájás és a koncentrációképesség romlása társulhat. A jet lag csökkenthető, ha már 1-2 nappal az indulás előtt próbálunk az időzónához igazodva kicsit később vagy korábban lefeküdni. A repülés alatt nagyon sok folyadékot kell fogyasztani, kerülni kell a dohányzást, illetve a kávé- és a túlzott alkoholfogyasztást. Néhány embernek segít az alvásserkentő hormon (melatonin) bevétele, amely rendszerint a sötétség hatására termelődik a szervezetben. A melatonin anélkül fejt ki altató hatást, hogy "másnaposság" érzést váltana ki, ha az egyébként megszokott lefekvési idő előtt egy órával veszik be. Hatásosabb kelet felé utazásnál, mivel a világosban utazás tartama rövidebb, és hamarabb sötétedik. Más, gyorsan ható altatók szintén hatásosak, de lehetnek mellékhatásaik, például nappali álmosság, feledékenység, éjszakai álmatlanság. A hosszú hatóidejű altatók, például a diazepam idős emberekben zavartságot, elesést okozhatnak, ezért ajánlatos ezeket elkerülni. A megérkezés után kerülni kell a nappali szunyókálást, sokat kell napon lenni és egészen estig aktívan mozogni.

A repülőn a kiszáradás meglehetősen gyakori, mivel itt a levegő páratartalma rendkívül alacsony. A kiszáradás elsősorban az idősebbeket, illetve a cukorbetegségben szenvedőket veszélyezteti. A legjellemzőbb tünetek: szédülés, álmosság, zavartság és ritkán ájulás. A bőr szintén kiszáradhat. A kiszáradás megelőzhető, ha sok folyadékot iszunk, és tartózkodunk az alkohol vagy koffein fogyasztástól. Hidratáló krémekkel a kiszáradt bőr jól kezelhető.

Nagy hírértéke van, ha repülőn vagy utasszállító hajón valamilyen fertőzés terjed el, ami szerencsére rendkívül ritka. A leggyakoribb az influenza, vírusos hasmenés, illetve baktérium okozta agyhártyagyulladás. Az influenza elleni védőoltás megvédhet az influenzától. A hasmenést gyakori, alapos kézmosással küszöbölhetjük ki. Sajnos, a baktérium okozta agyhártyagyulladásnak semmilyen megbízható megelőzési módja nincs. Egyes utasszállító hajókon az ilyen esetekre antibiotikumot tartanak.

A kisebb sérülések meglehetősen gyakoriak. A súlyos csomagok emelése, cipelése az egyik legjellemzőbb oka a vállsérüléseknek. A fejek fölött elhelyezett csomagtartókból kizuhanó csomagok is okozhatnak komoly sérüléseket. Hajóutak alkalmával ajánlatos olyan gumitalpú cipőt viselni, ami jól tapad a nedves padlón. Amikor a hajópallóra lépünk, vegyük le a napszemüvegünket és kapaszkodjunk a korlátba, az ismeretlen környezetben mozogjunk óvatosan. Éjszakánként használjunk zseblámpát, így az esések elkerülhetőek.

A szorongástól sok utazó szenvedhet. A repüléstől, zárt helytől való félelem, illetve aggodalom amiatt, hogy az utazás rossz hatással lehet az esetlegesen már fennálló betegségre, szorongást okozhat. A szorongás álmatlansághoz vezethet, ezzel nehezítve az időzónák közötti átállást. Tapasztalt utazó társasága, vagy gondoskodó kísérő személy enyhítheti a szorongást. Fényérzékenység-csökkentés, illetve kognitív terápia szintén segíthetnek. Nyugtatók és szorongáscsökkentők szükségessé válhatnak.