Az aneurizma egy artéria, általában az aorta falának kiboltosulása (dilatációja).
A kiboltosulás rendszerint az artéria falának egy gyenge területén keletkezik. Az artériában lévő vér nyomása kifelé nyomja a gyenge területet. Kezelés nélkül az aneurizma megrepedhet, és belső vérzést okozhat.
Aneurizmák bárhol kialakulhatnak az aortán. Háromnegyedük az aorta hasi szakaszán (a hasi vagy abdominális aortában), a többi pedig a mellkasi szakaszán (mellkasi vagy torakikus aorta) jön létre. A térdhajlatban lévő artériában (artéria popliteában), a combok fő verőereiben (az artéria femoráliszokban), a fejet (artéria karotiszok), az agyat (artéria cerebráliszok) és a szívizomzatot (artéria koronáriák) ellátó artériákban is keletkezhetnek aneurizmák. Idősekben leginkább az artériák elágazásánál (például ott, ahol a hasi aorta a két artéria iliákára ágazik), vagy a feszülésnek kitett területeken (például a térdhajlati verőerében) alakulnak ki. Alakjukat tekintve lehetnek kerek (szakkuláris) vagy cső (fuziformis) formájúak. Legtöbbjük cső formájú.
Az aortaaneurizma leggyakoribb oka az aorta falát gyengítő ateroszklerózis. Ritkábban sérülés, az aorta, gyulladásos betegségei (aortitisz), öröklött kötőszöveti rendellenességek, például Marfan-szindróma, illetve egyes fertőző betegségek, például szifilisz a kiváltó ok. Marfan-szindrómásokban leginkább az aorta első, a szívből kilépő szakaszán (a felszálló aortában), alakul ki aneurizma. Idősekben szinte minden aneurizma kapcsolatba hozható az ateroszklerózissal. Az idősekben gyakori magas vérnyomás, valamint a dohányzás növeli a betegség kockázatát.
Az aneurizmában gyakran alakul ki vérrög (trombus), mert itt a véráramlás lassú. A rög az aneurizma teljes falára kiterjeszkedhet. A trombus le is szakadhat (embólussá válhat), elsodródhat a keringéssel, és artériákat zárhat el. A térdhajlat területén lévő artériák aneurizmáiból nagyobb valószínűséggel keletkezik embólus, mint a többi artériáéból. Alkalmanként az aneurizma falában fokozatosan kálcium rakódik le.
Kapcsolódó kép »
