A baktériumok mikroszkopikus, egysejtű élőlények; 
közülük csak néhány okoz betegséget. Gyermekekben a leggyakoribb bakteriális fertőzések a
bőr (például ótvar, más néven impetigo), a fül és a torok fertőzései
(sztreptokokkusz-okozta torokgyulladás). E kórképeket hasonlóképpen kezelik felnőttekben
és gyermekekben. Más fertőző betegségek kezelésénél, melyek minden korosztályban
előfordulnak, gyermekekben külön szempontokat kell figyelembe venni.
Egyes gyermekek különösen veszélyeztetettek bakteriális fertőzésekre. Ilyenek a 2 hónapnál fiatalabb csecsemők, azok, akiknek nincs lépük, vagy akiknek immunrendszeri rendellenességeik vannak, valamint a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő gyermekek.
Az orvos a bakteriális fertőzéseket olykor az általuk előidézett jellegzetes tünetek alapján ismeri fel. Többnyire azonban a baktériumot szövetből vagy testnedvből származó mintákban, többek között a vérben, a vizeletben, a gennyben vagy a gerincvelői folyadékban kell azonosítani. Néha a baktériumok e mintákban mikroszkóppal felismerhetők, vagy egy gyors kimutatásra szolgáló vizsgálattal azonosíthatók. Sokszor azonban túl kicsik vagy túl kevés van belőlük, ezért laboratóriumi tenyésztést kell megkísérelni. Ehhez jellemző esetben 24-48 órára van szükség. A tenyésztés (kultúra) alkalmat teremt arra is, hogy a kórokozónak a különböző antibiotikumokkal szembeni érzékenységét kiderítsék; az eredmény segíthet az orvosnak eldönteni, melyik gyógyszert használja a beteg gyermek kezeléséhez. Az orvos bizonyos, súlyosságuk miatt veszélyes gyermekkori fertőzések kezelésére megelőző jelleggel ad antibiotikumokat a tenyésztési leletek megérkezéséig, majd amikor az eredményt megkapja, új szerre vált vagy abbahagyja az első antibiotikumot.
| Kapcsolódó téma: | Kötelező védőoltásokkal megelőzhető bakteriális fertőzések » |
