A serdülőkor elején a gyermekben fejlődni kezd az absztrakt, logikus gondolkodás. E kifinomultabb gondolkodás eredményeként fejlődik az önismeret, és az önkifejezés képesége. Mivel a serdülőkorral sok testi változás is jár, az önismeret gyakran csap át öntudatosságba, amit zavart esetlenség kísér. A serdülő számára problémát jelenthet fizikai megjelenése és vonzereje, fokozottan érzékeny arra, hogy társaitól különbözzön.
A morális kérdésekhez fűződő viszonya is megváltozik. A serdülőkor előtt a gyermek a jót és a rosszat stabilnak, megváltoztathatatlannak látja. A serdülő azonban megkérdőjelezi a viselkedési szokásokat, gyakran elutasítja a hagyományokat, ami sokszor megdöbbenti szüleit. Ez a tépelődés jó esetben a gyermek saját morális szabályainak kialakulásához és elfogadásához vezet.
Sok serdülő veszélyes cselekményekbe, például gyorshajtásba, drogozásba, szexuális próbálkozásokba, egyes esetekben akár lopásba és egyéb illegális tevékenységekbe keveredik. Több szakember szerint ez a viselkedés részben annak a következménye, hogy a gyermek halhatatlannak és erősnek érzi magát.
