Számos módszer létezik, amellyel a szülők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyermekük egészsége a lehető legjobb legyen. Az elhízás például egészséges étkezési szokásokkal és rendszeres testmozgással előzhető meg. A gyermek változatosan táplálkozzon, egészséges ételeket, beleértve gyümölcsöket, zöldségeket és fehérjéket egyen. A rendszeres főétkezésekkel és kismennyiségű, tápláló közti étkezésekkel még egy válogatós óvodás is egészséges táplálkozásra szoktatható. Bár a gyermek néha bizonyos ideig elutasít néhány egészséges ételt, például brokkolit vagy babot, fontos, hogy az egészséges táplálékokat továbbiakban is ajánljuk föl neki. A gyümölcslevek fogyasztását viszont a szülőknek korlátozniuk kell. Néhány gyermeknek a főétkezések idején már nincs étvágya, ha túl sok gyümölcslevet iszik. A cumis üvegből ivást úgy 1 éves kor körül fokozatosan hagyjuk el, hogy a túlzott gyümölcslé- és tejfogyasztásnak elejét vegyük, és elkerüljük a fogak romlását.
Az optimális fejlődés akkor tartható fent a legjobban, ha rugalmasan állunk hozzá, nem feledkezve meg a gyermek életkoráról, vérmérsékletéről, fejlettségi szintjéről és tanulási stílusáról. A leghatékonyabb általában a szülők, tanárok és a gyermek együttes bevonását igénylő megközelítés. Ezekben az években a gyermekeknek olyan környezetre van szükségük, amely lehetővé teszi, hogy a kíváncsiság és a tanulási kedv egy életen át megmaradjon. A gyermeknek álljanak könyvek és zene a rendelkezésére. A mindennapos együttes olvasás szokásának kialakításával, melynek során a szülő kérdez és válaszol gyermeke kérdéseire, elősegíthető a gyermek figyelmének koncentrálása, az olvasási szövegértés, és fenntartható a gyermek tanulás iránti érdeklődése is. A tévénézés és az elektromos játékok használatának korlátozásával a gyermeket közösségibb játékokra ösztönözzük.
Sok kisgyermeknek származik előnye a játszó csoportokból és az óvodából. Megtanulhatnak fontos szociális készségeket, például a dolgok megosztását, együttes használatát. Ezen felül lassan felismerik a betűket, számokat és színeket; ezen készségekkel az iskola kezdete zökkenőmentesebben zajlik le. További fontos tényező, hogy egy szabályozott óvodai környezetben az esetleges fejlődési problémák idejekorán felismerésre kerülhetnek és kezelhetőek.
Azok a szülők, akik a gyermekgondozás tekintetében óvodákra szorulnak, esetenként eltűnődhetnek, vajon milyen környezet a legmegfelelőbb, és vajon a mások által nyújtott gondozás nem árt-e igazából a gyermeküknek. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a kisgyermekek otthon és idegen helyen is jól elboldogulnak addig, amíg szerető és támogató környezet veszi őket körül. A legjobb környezet kiválasztásakor a szülők döntését megkönnyíti, ha alaposan megfigyelik a gyermek reakcióját az illető gondozóhely adottságaira. Egyes gyermekek a sok gyermeket foglalkoztató közegben, mások otthon vagy kis társaságban érzik jobban magukat.
Amikor a gyermek elkezd házi feladatokat kapni, a szülő azzal segíthet, hogy érdeklődést mutat a gyermek feladatai iránt, rendelkezésére áll a kérdések átnézésében, de nem fejezi be a feladatokat helyette. További segítség lehet, ha otthon csendes munkakörnyezetet biztosít, és bármely nehézséget tisztáz a tanárral. Az iskolai évek előrehaladtával a szülőknek fontolóra kell venniük gyermekük igényeit a különórák kiválasztása során. Sok gyermek találja meg a helyét, ha lehetősége van részt venni csapatjátékokban, vagy megtanulni hangszeren játszani. Ezek az elfoglaltságok lehetőséget adnak a szociális készségek fejlesztésére. Néhány gyermek ezzel szemben feszült lesz, ha "túlságosan be van táblázva", és túl sok tevékenységet várnak el tőle. A gyermekeknek bátorításra és támogatásra van szükségük az iskolán kívüli elfoglaltságaikban, anélkül hogy valóságtól elrugaszkodott elvárásokkal terhelnénk őket.
