MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Elégtelen gyarapodás
Az elégtelen gyarapodás a növekedés és
súlygyarapodás elmaradása, mely a fejlődés és az érés elmaradásához vezethet.
Elégtelen gyarapodásról akkor beszélhetünk, ha egy gyermek tartósan kis súlyú, vagy
valamilyen tisztázatlan okból nem hízik. Számos oka lehet. A normális növekedést
gátolhatják környezeti, érzelmi, fizikális és egészségügyi tényezők.
Sok környezeti és társadalmi tényező egymással kölcsönhatásban megakadályozhatja, hogy
a gyermek hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz. Ha a szülő bántalmazza, vagy
elhanyagolja gyermekét, ha elmebeteg, illetve ha a családi helyzet kaotikus, és a
gyermek nem kapja meg rendszeresen a megfelelő tápértékű ételeket, ez mind zavarhatja a
növekedését, étvágyát valamint a táplálkozását. Hatással van a növekedésre az is, hogy a
család mennyi pénzt tud élelmiszerekre költeni, és mennyire tápláló ételeket vásárolnak.
Az elégtelen táplálkozás nem megfelelő szülői gondozást illetve környezeti ösztönzést is
tükrözhet.
Néha az elégtelen gyarapodást a gyermek valamely betegsége okozza, mely lehet
jelentéktelen is, pl. rágási vagy nyelési nehezítettség. A táplálékfelvételt,
táplálékfelszívódást vagy táplálékfelhasználást más betegségek (pl. gasztroözofageális
reflux (savas visszafolyás), nyelőcsőszűkület vagy felszívódási zavar) is
akadályozhatják. Fertőzések, daganatok, hormonális vagy anyagcsere-zavarok, szív- és
vesebetegségek, genetikai rendellenességek, valamint a HIV- (humán immundeficiencia
vírus-) fertőzés szintén vezethetnek elégtelen gyarapodáshoz.
Kórisme
Az orvosok akkor állítják egy gyermekről, hogy nem gyarapszik megfelelően, ha a
testsúlya vagy a növekedésének üteme jelentősen elmarad attól, ami a korábbi mérések,
illetve normális magasság-súly grafikonok alapján várható lenne. 
Ha a növekedés üteme megfelelő, lehet az életkorához képest
kicsi, miközben normálisan növekszik.
Ahhoz, hogy az elégtelen gyarapodás okát megállapítsa, az orvos kikérdezi a szülőket
a gyermek táplálásával, székletével, a család szociális és anyagi helyzetével (melyek
befolyásolhatják azt, hogy a gyermek hozzájut-e a megfelelő tápanyagokhoz), valamint a
gyermeknél, illetve a családban előforduló betegségekkel kapcsolatban. Megvizsgálja a
gyermeket a lassú növekedést magyarázó kórállapotok tüneteit keresve. A fizikális
vizsgálat alapján eldönti, hogy szükség van-e valamilyen vér-, vizelet-, illetve
röntgenvizsgálatra. További kivizsgálásra valamilyen alapbetegség gyanúja esetén kerül
sor.
Kezelés és kórjóslat
A kezelés a kiváltó októl függ. Ha az elégtelen gyarapodás hátterében valamilyen
fizikális eltérést találnak, annak megfelelően kezelik a gyermeket. Máskülönben az
ellátás attól függ, hogy a beteg súlya milyen mértékben marad el a várttól. Enyhe vagy
mérsékelt esetben rendszeresen tápláló, magas kalóriatartalmú ételeket adnak. A
szülőket tanácsokkal látják el a gyermeket károsan érintő családi problémákkal,
valamint az elérhető anyagi és szociális támogatásokkal kapcsolatban. A súlyos
eseteket kórházban kell kezelni, ahol a szociális munkások, dietetikusok, táplálkozási
szakemberek, pszichiáterek és más szakemberek közösen próbálják megállapítani, hogy az
elégtelen gyarapodásnak mi lehet a legvalószínűbb oka, és hogyan kezeljék azt.
Mivel az első életév fontos az agy fejlődése szempontjából, azok a csecsemők, akik
ebben az időszakban alultápláltak, maradandó hátrányba kerülhetnek társaikkal szemben,
még akkor is, ha a testi növekedésük javul. E gyermekeknek mintegy a felében az
értelmi fejlődés, különösen a beszédkészség a normálistól elmarad, és gyakran alakul
ki később a felnőttkorban szociális és érzelmi zavar.
