A székletürítések száma és a széklet állaga az egészséges gyermekeknél változó, az életkortól és az étrendtől függ. Az anyatejjel etetett csecsemők széklete például mustársárga, lágy és apró darabos. A 12 óránál tovább tartó, ismételt, vizes székletürítés azonban sohasem normális.
A hasmenés gyakori, híg székletürítés. A heveny hasmenés hirtelen kezdődik, és egy vagy néhány nap alatt javul. Hátterében leggyakrabban vírusos bélhurut áll; ez különösen olyankor valószínű, amikor a hasmenéshez hányás is társul. Típusos esetben a betegség hányással kezdődik, mely fokozatosan megszűnik, miközben megjelenik a hasmenés. Okozhatja még parazita- és baktériumfertőzés, vagy valamilyen egyéb fertőzés a test más területén, például a fülben vagy a légutakban, illetve antibiotikum-kezelés mellékhatása is lehet. A heveny hasmenés elsősorban azért érdemel különös figyelmet, mert kiszáradáshoz vezethet, ezért kezelése során legfontosabb a folyadék- és ionpótlás. Bakteriális fertőzések esetén antibiotikumra van szükség. Ha a hasmenést antibiotikum okozza, a gyógyszer szedését abba kell hagyni, de csak a kezelőorvossal történő egyeztetés után.
Az idült hasmenés hetekig vagy hónapokig tart. Csecsemőkben és kisgyermekekben leggyakrabban cisztás fibrózis, cöliákia (glutén-érzékeny bélbetegség), giardiázis, cukorfelszívódási zavar és ételallergia következménye. A kevésbé fejlett országokban a hiányos táplálkozás a leggyakoribb ok.
A székrekedés kemény, száraz székletek rendszertelen ürítése. 
Felismerését nehezíti, hogy néhány csecsemő és kisgyermek csak
3-4 naponta ürít székletet. Általában akkor beszélünk székrekedésről, ha a gyermeknek
legalább 5 napja nincs, vagy kemény a széklete, ha fájdalmas az ürítés, illetve ha
vércseppek láthatók a pelenkán vagy a székleten.
Csecsemőkorban székrekedéshez rendszerint a kiszáradás, a rostszegény étrend vagy az étkezési szokások megváltozása vezet. Ritkán különböző betegségek, pl. a vastagbél beidegzésének zavara (Hirschsprung-betegség), alacsony pajzsmirigyhormonszint vagy rendellenes kalcium-, illetve káliumszint okozzák. Bizonyos gyógyszerek (pl. antihisztaminok, antikolinerg szerek és opiátok) használata során is kialakulhat.
A székrekedés kezelése a gyermek életkorától függ. 2 hónaposnál fiatalabb, anyatejjel vagy tápszerrel táplált csecsemő reggel és este egy-egy teáskanál világos kukoricaszirupot kaphat. 2 és 4 hónapos kor között alma- vagy szilvalé adható. 4 hónapos kortól 1 éves korig a magas rosttartalmú gabonafélék, valamint a szűrt sárgabarack, aszalt szilva és szilva fogyasztása segíthet. Az 1 évnél idősebb gyermekek kapjanak magas rosttartalmú ételeket (gyümölcsöket, borsót, gabonaféléket, Graham búzából készült sós kekszet, babot és spenótot). A szülő ne adjon hashajtót, kúpot vagy beöntést, amíg nem beszélt az orvossal. Idősebb gyermekeknek jelentős székrekedés esetén számos gyógyszert adhat az orvos. Ritkán az alapbetegség kezelésére lehet szükség, pl. Hirschsprung-betegség esetén műtétre, alacsony pajzsmirigyhormonszint esetén hormonpótlásra, kalciumhiányban pedig kalcium adására.
