A pitvari és kamrai sövényhiányok (szeptum defektusok) a szív bal és jobb felét elválasztó falon (sövényen vagy szeptumon) elhelyezkedő lyukak. A pitvari sövényhiányok a szív felső (itt kerül a vér a szívbe), míg a kamrai sövényi árnyék az alsó (innen pumpálódik a vér a nagy erekbe) üregei között találhatók. E lyukakon keresztül tipikusan bal-jobb sönt alakul ki. Sok pitvari sövényhiány magától záródik, többnyire az első életév során, számos kamrai pedig az első két életévben.
A pitvari sövényhiánnyal született csecsemők és idősebb gyermekek nagy része tünetmentes. Súlyosabb esetben szívzörej, fáradékonyság és nehézlégzés alakulhat ki. A tünetek az életkor előrehaladtával súlyosbodnak. A szívelégtelenség például kifejlődhet akár középkorúakban is.
A kamrai sövényhiány mérete változó; lehet csupán kicsi, panaszt nem, csupán szívzörejt okozó, általában magától záródó elváltozás, vagy akár már csecsemőkorban tüneteket okozó, nagy defektus. A jelentős kamrai sövényhiányok általában súlyosabb tünetekkel járnak, mint a pitvari szeptum defektusok, mert nagyobb a lyukon átjutó vérmennyiség. A megszületést követő 6 hétben, a tüdő érésének jellege miatt egyre nagyobb lesz a sönt. A szívzörej hangosabbá válik, a tünetek pedig (jellemzően a szapora légzés, a verejtékezés és az etetési nehézség) rosszabbodnak. Enyhe tünetek esetleg vizelethajtókkal (pl. furoszemiddel), vagy az érpálya véráramlással szembeni ellenállását csökkentő gyógyszerekkel (pl. kaptoprillal) kezelhetők. Ha a pitvari vagy kamrai sövényhiány nagy, vagy tüneteket okoz, általában a nyílás sebészi zárására van szükség.
Kapcsolódó kép »
