MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Újszülöttkori szepszis
A szepszis (vérmérgezés) baktériumok által
okozott fertőzés a vérben.
Az immunrendszer éretlensége miatt az újszülöttek, különösen a koraszülöttek esetében
sokkal magasabb a vérmérgezés kockázata, mint a nagyobb gyermekek, vagy a felnőttek
között. A koraszülöttek szervezetéből hiányoznak bizonyos baktériumok ellen termelődő
antitestek, melyek általában a terhesség késői szakaszában kerülnek a méhlepényen
keresztül az anyából a magzatba. Jelentős kockázati tényezőt jelentenek az intravénás
katéterek és a lélegeztetőgépek is.
A baktériumok közül a megszületés körül leggyakrabban a B csoportú sztreptokokkusz
okoz vérmérgezést. Később, az újszülött intenzív osztályon (NIC) történő kezelés során
kialakuló szepszisért leggyakrabban egy sztafilokokkusz (a koaguláz negatív
sztafilokokkusz) a felelős.
Panaszok, tünetek és kórisme
A szeptikus újszülött általában bágyadt, nehezen etethető, és a testhőmérséklete
gyakran alacsony. Előfordulhat ezen kívül légzésleállás (apnoe), láz, sápadtság, rossz
vérkeringés a bőrben, hideg végtagok, haspuffadás és sárgaság is.
Mivel az újszülöttek ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben gyenge, ezért a
vérkeringésben lévő baktériumok bekerülhetnek a különböző szervekbe, és megfertőzhetik
azokat. Az egyik legsúlyosabb szövődménye a vérmérgezésnek az agyat borító hártyák
fertőződése (agyhártyagyulladás vagy meningitisz). Agyhártyagyulladás esetén az
újszülött rendkívül bágyadt lehet, előfordulhat kóma, görcs vagy a kutacsok (a
koponyacsontok között lévő puha terület) elődomborodása. Gerinccsapolással
(lumbálpunkció), és a gerincvelői (cerebrospinális) folyadék vizsgálatával és
tenyésztésével bizonyítható vagy kizárható az agyhártyagyulladás. Valamelyik csont
fertőződése (csontvelőgyulladás vagy osteomyelitis) fájdalommal és a végtag
duzzanatával jár, és gyakran az hívja fel rá a figyelmet, hogy az újszülött az
érintett végtagját nem mozgatja. Az ízületek gyulladása következtében az adott ízület
duzzadttá, meleggé, vöröses színűvé és érzékennyé válik; az érintett végtagot az
újszülött ilyenkor is kevésbé mozgatja. Ha ízületi fertőzésre van gyanú, egy tűvel egy
kevés folyadékot szívnak le a beteg ízületből, és abból tenyésztést végeznek.
Kezelés és kórjóslat
Vérmérgezés gyanúja esetén az újszülött intravénásan antibiotikumot kap addig is,
amíg a vértenyésztés (hemokultúra) eredménye meg nem érkezik. Amikor sikerül
azonosítani a kórokozót, az antibiotikus kezelést célzottan lehet folytatni. A kezelés
során az antibiotikumok mellett szükség lehet többek közt gépi lélegeztetésre,
intravénás folyadékpótlásra, valamint a vérnyomás és a keringés támogatására.
Koraszülöttek esetében a vérmérgezés a leggyakoribb halálok az első élethét után. A
vérmérgezés többnyire maradandó károsodás nélkül gyógyul, kivéve, ha
agyhártyagyulladás lép fel, mely után értelmi fogyatékosság, agyi bénulás, görcs vagy
halláskárosodás jelentkezhet.
