A szív rosszindulatú elsődleges daganatai rendkívül ritkák, az összes elsődleges szívdaganat egynegyedéért felelősek. A leggyakoribbak az érszövet eredetű szarkómák. A másodlagos tumorok jóval gyakoribbak, de hogy pontosan mennyire, azt nehéz meghatározni.
Betegség információkKereséshez » Tartalomjegyzékhez »
Panaszok, tünetek
A rosszindulatú szívtumorok tünetei alapjában véve megegyeznek a jóindulatúakéval,
és a daganat elhelyezkedésétől függően változnak. Ezek a tünetek azonban gyorsabban
romlanak, mint a jóindulatúak esetében, mert a rosszindulatú daganatok sokkal
gyorsabban növekszenek. Az egyéb tünetek között előfordulhatnak: hirtelen kialakuló
szívelégtelenség, szívritmuszavarok és a perikardiumban fellépő, a szív működését
akadályozó, és szívtamponádot
okozó vérzés. A
rosszindulatú tumorok ráterjedhetnek (metasztatizálhatnak, áttétet adhatnak) a
gerincvelőre, a közeli szövetekre, vagy olyan szervekre, mint a tüdők és az agy.
A tünetek gyakran az eredeti daganat, esetleg a szervezetben máshol meglevő áttétek (metasztázisok) tüneteiből állnak össze. A rák egyes típusai, például a tüdő- vagy a mellrák, a szívre közvetlenül is ráterjedhetnek, gyakran a perikardium beszűrésével; a szív ilyenkor összenyomódhat, mert a rák vér és folyadék felgyülemléséhez vezet. A daganat a szívizmot és a szív üregeit a vér- vagy a nyirokkeringés útján is elérheti; ezek a tumorok szívelégtelenség tüneteit produkálják.
Kórisme és kezelés
Az alkalmazott eljárások megegyeznek a jóindulatú tumoroknál leírtakkal. Másodlagos daganatok esetében az eredeti tumort felkutató vizsgálatokat is végeznek, hacsak nem ismert korábbról annak elhelyezkedése.
Mivel a szív rosszindulatú daganatai - mind az elsődleges, mind a másodlagos tumorok - szinte mindig gyógyíthatatlanok, a kezelés célja a tünetek enyhítése. A tumor típusától függően sugár- vagy kemoterápiát alkalmaznak.







