Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Melyek a kötelező szűrővizsgálatok?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Emlőrák

Az emlőrák a bőrrák után a második leggyakoribb ráktípus nőkben, és a rákok közül a második leggyakoribb halálok a tüdőrák után. Az Egyesült Államokban 2001-ban mintegy 200.000 nőben diagnosztizáltak emlőrákot. ((Magyarországon 2002-ben 2270 emlőrákos esetet kórisméztek.)) Mintegy egy ötödük ebben fog meghalni.

Gyakorisága miatt sok nő fél az emlőráktól. Az emlőráktól való félelem egy része azonban félreértésen alapul. Az az állítás például, hogy "minden nyolcadik nőben emlőrák alakul ki", félrevezető. Ez a becslés 0-tól 95 éves korú nőkre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy elméletileg a minimum 95 éves korukig élő nők közül fejlődik ki minden nyolcadikban emlőrák. Egy 40 éves nőnek azonban csak 1:1200 az esélye, hogy a következő évben emlőrák jelentkezik nála, és 1:120-hoz, hogy ez a következő évtizedben történik meg. A kor előrehaladtával azonban a kockázat nő.

Az emlőrák kialakulását más tényezők is befolyásolják. Így egyesekben a kockázat az átlagosnál jóval nagyobb, míg másoknál kisebb. A legtöbb tényező, ami a kockázatot fokozza, például az életkor, nem befolyásolható. A rendszeres testmozgás - különösen a serdülő-, és fiatal felnőttkorban - valamint a testsúly megtartása enyhén csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát. Alkoholos italok rendszeres fogyasztása fokozza a kockázatot.

A kockázati tényezők befolyásolásánál sokkal fontosabb az éberség az emlőrák felismerése vonatkozásában. Ha korán felismerik és kezelik, sokkal nagyobb a gyógyulás esélye. A korai felismerés valószínűbb, ha a nő jár mammográfiára, és rendszeresen végez emlő önvizsgálatot. Lásd még

Kapcsolódó kép »

Besorolás

A besorolás a rák felismerésekor végzett, stádium szerinti osztályba sorolás. Azon alapul, hogy a rák mennyire előrehaladott. A besorolás segít az orvosnak, hogy kiválassza a legelőnyösebb kezelést, és meghatározza a kórjóslatot. Az emlőrák stádiumait általában helyi (nem tovaterjedő), helyileg terjedő, adott területen terjedő, vagy távoli terjedést mutató (áttétképző) fokozatokban adják meg. A besorolás részletesen is leírható, és számmal is jellemezhető (0-IV).

Az in szitu rák azt jelenti, hogy a folyamat az adott helyen belül maradt. Ez az emlőrák legkoraibb stádiuma. Az in szitu rák lehet nagy és akár az emlő jelentős területét is érintő, de nem terjed a környező szövetekbe, vagy a szervezet más részeibe. Az Egyesült Államokban a felismert emlőrákok több, mint 15%-a in szitu rák. Általában mammográfia során észlelik.

A helyileg terjedő rák a környező szövetekre terjed, de az emlőn belül marad.

Az adott területen terjedő rák az emlő melletti szövetekre terjed, például a mellkasfalra és a nyirokcsomókra.

A távoli terjedést mutató (áttétképző) rák az emlőről a szervezet más területeire terjed. A rák az emlő nyirokerein szokott terjedni. Az emlő legtöbb nyirokere a hónalji nyirokcsomók felé vezet (axilláris nyirokcsomók). A nyirokcsomók egyik működése a kóros vagy idegen, például a rákos sejtek kiszűrése és megsemmisítése. Ha a ráksejtek túljutnak ezeken a nyirokcsomókon, a rák bárhová eljuthat a szervezetben. Az emlőrák a vérárammal is adhat áttétet a szervezet más részeibe. Az emlőrák a csontokra és az agyra szokott terjedni, de bárhol megjelenhet, így a tüdőben, a májban és a bőrben is. Az emlőrák ezeken a területeken évekkel vagy évtizedekkel az első felismerés és kezelés után is megjelenhet. Ha a rák valamely területre eljutott, valószínűleg máshol is jelen van, akkor is, ha még nem ismerték fel.

Kapcsolódó kép »

Fajtái

Az emlőrákot általában a kiindulási szövet szerint, illetve terjedésének mértéke alapján osztják be. A tejcsatornákból induló emlőrákot duktális ráknak nevezik. Az összes emlőrák mintegy 90%-a ilyen típusú. A tejtermelő mirigyekből induló emlőrákot lobuláris ráknak nevezik. A ritka, zsírszövetből vagy kötőszövetből induló emlőrák neve szarkóma.

A duktális in szitu rák az emlő tejcsatornáin belül marad. Nem terjed a környező emlőszövetre, de a járatok mentén igen, és fokozatosan az emlő jelentős részét érinti. Ez a típus felelős az emlőrákok 20-30%-áért.

A lobuláris in szitu rák az emlő tejtermelő mirigyein belül növekszik. Gyakran jelentkezik mindkét emlőben, több területen is. A lobuláris in szitu rákos nőkben 30% az esélye, hogy invazív (terjedő) emlőrák jelenik meg ugyanabban vagy a másik emlőben az elkövetkező 24 év során. Ez a típus az emlőrákok 1-2%-áért felelős.

A terjedést mutató duktális rák a tejcsatornákban kezdődik, de áttöri a járatok falát, és ráterjed a környező emlőszövetre. A szervezet más részeibe is eljuthat. Az emlőrákok 65-80%-a ilyen.

A terjedést mutató lobuláris rák az emlő tejtermelő mirigyeiben kezdődik, de ráterjed a környező emlőszövetre és a szervezet más részeire is. Más emlőrák típusoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki mindkét emlőben. Az emlőrákok 10-15%-át teszi ki.

A gyulladásos emlőrák gyorsan növekszik és gyakran végzetes. A ráksejtek elzárják az emlő bőrének nyirokereit, ezáltal az emlő gyulladtnak tűnik: duzzadt, vörös és meleg. A gyulladásos emlőrák általában ráterjed a hónalji nyirokcsomókra. A nyirokcsomók kemény csomókként tapinthatók. Az emlőben azonban gyakran nem tapintható csomó, mivel ez a rák az egész emlőt beszűri. Az emlőrákok mintegy 1%-a gyulladásos emlőrák.

Az emlőbimbó Paget-kórja a duktális emlőrák egy típusa. Az első tünet egy kérges vagy pikkelyes bimbóseb vagy a bimbó váladékozása. Az ilyen rákban szenvedő nők valamivel több, mint felében található az emlőben tapintható csomó. A Paget-kór lehet in szitu vagy tovaterjedő. Mivel kevés kellemetlenséget okoz, a beteg egy évig vagy annál is tovább halogathatja az orvosi vizsgálatot. A kilátások attól függnek, hogy a rák mennyire terjed a környezetre, mekkora a mérete, illetve, hogy adott-e már áttétet a nyirokcsomókba.

Az invazív duktális rák ritkább típusai közé tartoznak a medulláris rák, a tubuláris rák és a mucinózus (kolloid) rák. A mucinózus rák idősebb nőkben szokott előfordulni, és lassan nő. Az ilyen típusú emlőrákokban szenvedő nők esélyei sokkal jobbak, mint azoké, akik a terjedést mutató egyéb emlőrák fajták valamelyikével küzdenek.

A cisztoszarkóma filloides az emlőrák relatíve ritka típusa. A tejcsatornák és a tejtermelő mirigyek körüli szövetekből indul ki. A szervezet más részeire csak a betegek kevesebb, mint 5%-ában terjed.


Jellemzők

Az összes sejt, így a ráksejtek felszínén is vannak molekulák, amiket receptoroknak nevezünk. A-receptornak speciális szerkezete van, ez csak bizonyos anyagok illeszkedését engedi meg, amelyek a sejt működését befolyásolják. Az, hogy az emlőrák sejteken vannak-e bizonyos-receptorok, befolyásolja, hogy a rák milyen gyorsan terjed, és hogyan kell kezelni.

Vannak olyan emlőrák sejtek, amelyeken ösztrogén-receptorok találhatók. A kialakuló rákot, amelyet ösztrogén-receptor pozitívnak neveznek, az ösztrogén stimulálja. Az ilyen típusú rák menopauza után lévő nőkben gyakoribb, mint fiatalabbaknál. Vannak olyan emlőrák sejtek, amelyeken progeszteron-receptorok fordulnak elő. A kialakuló rákot, amelyet progeszteron-receptor pozitívnak neveznek, a progeszteron stimulálja. Az ösztrogén-receptor pozitív emlőrákok lassabban nőnek, mint az ösztrogén-receptor negatívak, és a kilátások jobbak. Ugyanez igaz a progeszteron-receptor pozitív, és a progeszteron-receptor negatív emlőrákok vonatkozásában is. A prognózis jobb olyankor, amikor ösztrogén- és progeszteron-receptor pozitív, mint ha csak az egyik mutat pozitivitást.

A sejteknek vannak HER-2/neu-receptorai, amelyek segítenek növekedésükben. A túl sok HER-2/neu-receptorral rendelkező emlőrák sejtek nagyon gyorsan szoktak nőni. Az emlőrákok 20-30%-ában a ráksejteken túl sok a HER-2/neu-receptor.


Panaszok, tünetek

Az emlőrákban szenvedő nőnek először nincsenek tünetei. Az első tünet leggyakrabban egy csomó, amely általában határozottan elkülönül a környező emlőszövettől. Az emlőrákok több mint 80%-ában a nő maga fedezi fel a csomót. A szétszórt csomós elváltozások az emlőben, különösen a külső-felső területen, általában nem rákosak, és fibrocisztás emlőbetegségre utalnak. A határozott, elkülönült szövet-megvastagodás, amely csak az egyik emlőben jelentkezik, rákra utalhat.

A korai stádiumokban a csomó szabadon mozoghat a bőr alatt, ha ujjal megnyomják. Előrehaladottabb állapotban a csomó általában rögzül a mellkasfalhoz vagy a felette lévő bőrhöz. Ezekben az esetekben a csomó vagy egyáltalán nem mozdítható el vagy csak a felette lévő bőrrel együtt. A rák mellkasfalhoz vagy bőrhöz történő enyhe tapadása is felismerhető, ha a beteg a karjait tükör előtt állva a feje fölé emeli. A rákos emlő bőre ráncolódást, vagy más alaki eltérést mutat a másik emlővel összehasonlítva. Előrehaladott rák esetén duzzadt csomók vagy fekélyes sebek alakulnak ki a bőrön. A csomó feletti bőr néha gödrös és küllemében a narancs héjára hasonlít (csak nem olyan színű).

A csomó fájdalmas lehet, de a fájdalom megbízhatatlan jel. A csomó nélküli fájdalom ritkán utal emlőrákra.

A nyirokcsomók, különösen az érintett oldali hónaljárokban, kis kemény csomókként tapinthatók. A nyirokcsomók összetapadhatnak, vagy a bőrhöz illetve a mellkasfalhoz rögzülhetnek. Általában nem fájdalmasak, de lehetnek enyhén érzékenyek.

A gyulladásos emlőrákban az emlő meleg, vörös és duzzadt, mintha gyulladt lenne (de nem az). Az emlő bőre rücskös lehet, hasonlóan a narancs héjához, vagy redők alakulnak ki rajta. A bimbó befelé fordulhat. Gyakori a bimbó váladékozása. Az emlőben gyakran nem érezhető csomó.


Szűrés

Mivel az emlőrák a korai stádiumokban ritkán okoz tünetet, és mivel a korai kezelés nagyobb sikerrel kecsegtet, fontos a szűrés. A szűrés lényege, hogy a betegséget még a tünetek megjelenése előtt felismerjék.

A rendszeres önvizsgálat lehetővé teszi, hogy a csomókat nő korai stádiumban felismerje Az önvizsgálat nem csökkenti az emlőrák halálozási arányát, és nem ismer fel annyi korai rákot, mint a rendszeres mammográfiás szűrés. Az önvizsgálat során észlelt daganatokkal a kilátások általában jobbak, és az emlő eltávolítása helyett általában emlőmegtartó műtét végezhető.

Az emlővizsgálat a rutin orvosi vizsgálat része. Az orvos vizsgálja az emlők szabálytalanságait, behúzódásait, a feszes bőrt, a csomókat és a váladékozást. Az orvos lapos kézzel tapintja át mindkét emlőt, és megnagyobbodott nyirokcsomókat keres a hónaljban - azon a területen, ahová a legtöbb emlőrák először átterjed - és a kulcscsont felett. A normális nyirokcsomók nem érezhetők a bőrön keresztül, így azok, amik tapinthatók, megnagyobbodottnak tekintendők. Jóindulatú állapotok is okozhatnak azonban nyirokcsomó megnagyobbodást. A tapintott nyirokcsomóknál vizsgálják, hogy nem tapadnak-e a bőrhöz, a mellkasfalhoz vagy egymáshoz.

A mammográfia során kis energiájú röntgensugarakat alkalmaznak, hogy az emlő kóros területeit felismerjék. Ez az emlőrák korai felismerésének egyik legjobb módja. Lásd még A mammográfiát úgy alakították ki, hogy kellő érzékenységgel ismerje fel a korai stádiumban lévő rákot is. Emiatt az eljárás akkor is jelezhet rákot, amikor az valójában nincs is - ez a téves pozitív eredmény. Jellemző esetben, ha az eredmény pozitív, célzottabb követési eljárásokat - például emlő szövetmintavételt - végeznek az eredmény igazolására. A mammográfia az emlőrákok akár 15%-át sem észleli.

Az 50 évesnél idősebb nőkben az egy-két évente elvégzett mammográfia az emlőrákos halálozást 25-35%-kal képes csökkenteni. Eddig nem ismert olyan tanulmány, ami azt igazolná, hogy a rendszeres mammográfia 50 évnél fiatalabbakban is csökkenti a halálozást. Ezt azonban nehezebb igazolni, mivel az emlőrák fiatalabb nőkben nem gyakori. Sok szakértő azt ajánlja, hogy a 40 és 49 év közti nőkben 1-2 évente történjék mammográfia. Az 50 éves kortól minden szakértő évenkénti mammográfiát javasol.

Kapcsolódó kép »

Kórisme

Ha az emlőben csomót, vagy más gyanús elváltozást észlelnek fizikális vizsgálat során, vagy más eljárás révén, további kivizsgálás szükséges. Először mammográfiát végeznek, ha a kóros eltérésre nem azzal derült fény.

Néha ultrahang vizsgálatot alkalmaznak annak eldöntésére, hogy folyadéktartalmú üregről (ciszta), vagy tömött csomóról van-e szó. Ez a különbségtétel azért fontos, mivel a ciszták általában nem rosszindulatúak. A cisztákkal kapcsolatban lehet várakozó álláspontra helyezkedni (gondozás, kezelés nélkül), de kis tűvel és fecskendővel le is szívhatók. Ritkán előfordul, hogy ha rák gyanúja merül fel, a cisztákat eltávolítják. Ha a kóros eltérés tömött csomó - amely nagyobb eséllyel rákos - szövetmintavétel történik. Gyakran kiszívásos szövetmintavételt végeznek: néhány sejtet távolítanak csak el a csomóból egy fecskendőhöz csatlakoztatott tűn át. Ha ez a vizsgálat rákot igazol, a diagnózis biztos. Ha nem találnak rákot, további szövetdarabot (bemetszéses szövetmintavétel), vagy az egész csomót (kimetszéses szövetmintavétel) kell eltávolítani, hogy megbizonyosodjanak: a szívásos szövetmintavétel nem adott hamis eredményt. Ezekhez a vizsgálatokhoz legtöbbször nem szükséges kórházba feküdni. Általában helyi érzéstelenítésben végzik.

Ha a bimbó Paget-kórjára van gyanú, a bimbóból történik szövetmintavétel. Ezt a fajta rákot néha úgy is lehet diagnosztizálni, hogy a bimbó váladékából egy keveset vizsgálnak meg mikroszkóppal.

A szövetmintát patológus vizsgálja meg mikroszkóppal, és eldönti, hogy vannak-e benne ráksejtek. A szövettan általában a mammográfiával kórosnak talált esetek egy negyedében igazol rákot. Ha ráksejteket mutatnak ki, vizsgálják, hogy található-e a ráksejteken ösztrogén- vagy progeszteron-receptor, mennyi HER-2/neu-receptor van jelen, és milyen gyorsan osztódnak a sejtek. Ez az információ segít az orvosnak meghatározni, hogy a rák milyen gyorsan terjed, és melyik kezelési mód esélyei jók.

Gyakran végeznek mellkasröntgent és májfunkciós vizsgálatokat annak eldöntésére, hogy a rák adott-e már áttétet. Ha a daganat nagy vagy a nyirokcsomók megnagyobbodtak, a teljes testről kell csontröntgent készíteni.


Kezelés

A kezelés általában a nő állapotának alapos felmérése után kezdődik, legalább egy héttel a szövetmintavétel után. A kezelési lehetőségek a daganat stádiumától és típusától függnek. A kezelés azonban öszszetett, mivel az emlőrák különböző típusainak nagyon eltérő a növekedési sebessége, az áttétképzési hajlama és a kezelésre adott válasza. Sok mindent még nem is tudunk az emlőrákról. Ennek következtében a különböző orvosok különböző véleményen lehetnek egy adott nőbeteg optimális kezelésére vonatkozólag.

A beteg és orvosa szempontjai is befolyásolják a kezeléssel kapcsolatos döntéseket. Az emlőrákos beteg kérje, hogy pontosan magyarázzák el, mit tudnak a rákról és mit nem, valamint azt, hogy a kezelési lehetőségeket részletesen ismertessék számára. Ezután a beteg mérlegelheti a különböző kezelési módok előnyeit és hátrányait, és dönthet arról, hogy a megajánlott lehetőségeket elfogadja-e vagy sem. Az emlő teljes vagy részleges elvesztése érzelmi megrázkódtatást okoz. A betegnek el kell döntenie, hogyan viszonyul e kezelési lehetőséghez, amely komolyan befolyásolhatja egészségtudatát és nemi életét.

Előfordul, hogy az orvos arra kéri az emlőrákos nőt, vegyen részt olyan új kezelést vizsgáló kísérleti tanulmányban, ami javíthatja a túlélési esélyeit vagy életminőségét. A vizsgálatban részt vevő valamennyi nőt kezelik, mivel az új kezelést más hatékony kezelési módokkal hasonlítják össze. A betegnek meg kell kérni az orvosát, hogy magyarázza el a részvétel kockázatait és lehetséges előnyeit, hogy kellő információk birtokában hozhasson döntést.

A kezelés általában műtét, de lehet sugárkezelés, kemoterápia vagy a hormongátló gyógyszeres terápia is. A fentieket gyakran kombinálják.

Műtét:A rákos daganatot és változó mennyiségű környező szövetet távolítanak el. A daganat eltávolításának két fő lehetősége van: az emlőmegtartó műtét, és az emlő eltávolítása (masztektómia).

Az emlőmegtartó műtét az emlőből akkora részt hagy érintetlenül, amekkorát csak lehet. Különböző típusai vannak:

  • A lumpektómia a daganat eltávolítása, egy kevés ép szövettel a környezetből.
  • A széles kimetszés, vagy részleges emlőeltávolítás: a daganat eltávolítása valamivel nagyobb menynyiségű normális környező szövettel együtt.
  • A quadrantektómia az emlő valamelyik negyedének eltávolítása.

A daganat ép szövetkörnyezettel történő eltávolítása biztosítja a legjobb esélyt az emlőn belüli kiújulás megelőzésére. Az emlőmegtartó műtétet általában sugárkezeléssel kombinálják.

Az emlőmegtartó kezelés fő előnye kozmetikai: az eljárás segít megtartani a női test formáját. Így, ha a daganat az emlőhöz viszonyítva nagy, ez a műtéti eljárás kevésbé hasznos. Ilyen esetekben a daganat és a normális környező szövet kimetszése az emlő nagy részének eltávolítását jelenti. Az emlőmegtartó műtét általában akkor jó, ha a daganat kicsi. Az emlőmegtartó műtéten áteső nők mintegy 15%-ában az eltávolított szövet olyan kevés, hogy a műtött és az ellenoldali emlő között csak kis különbség látható. A legtöbb nőben azonban a műtött emlő egy kicsit zsugorodik és az alakja is megváltozhat.

A másik fő műtéti lehetőség a masztektómia (emlőeltávolítás). Több típusa létezik:

  • Az egyszerű masztektómia a teljes emlőszövet eltávolítását jelenti, de meghagyja az emlő alatti izmokat, és elegendő bőrt a seb fedéséhez. Az emlő újrafelépítése sokkal könnyebb, ha ezeket a szöveteket meghagyják. Az emlőmegtartó műtét helyett általában akkor végeznek egyszerű masztektómiát, ha a tejcsatornákban jelentős kiterjedésű rák található.
  • A módosított radikális (teljes) masztektómia az összes emlőszövet eltávolítását jelenti néhány hónalji nyirokcsomóval együtt, de érintetlenül hagyja az emlő alatti izmokat. Az eljárást általában radikális masztektómia helyett alkalmazzák.
  • A radikális (teljes) masztektómia az összes emlőszövet és hónalji nyirokcsomó, illetve az emlő alatti izmok eltávolítását jelenti; ma már ritkán alkalmazzák.
Kapcsolódó kép »
Kapcsolódó kép »
Kapcsolódó kép »
Kapcsolódó kép »

Az élet végének kérdései

Az áttétes emlőrákban szenvedő nő életminősége romolhat, és a további kezelés lehetősége is korlátozott. A kényelmes körülmények esetleg fontosabbá válhatnak, mint maga az élet meghosszabbítása. A rákos fájdalom a megfelelő gyógyszerekkel hatékonyan csillapítható. Lásd még Így, ha a nőnek fájdalma jelentkezik, kérnie kell a fájdalomcsillapítást. A lelki és spirituális tanácsadás is segít.

Az áttétes emlőrákban szenvedő nőnek előre rendelkeznie kell, hogy milyen gondozást kér majd akkor, amikor már nem lesz képes ilyen döntéseket hozni. Lásd még Ugyancsak fontos a végrendelet elkészítése vagy frissítése.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

251. FEJEZET Emlőbetegségek