Az összes medencefenéki betegség alapvetően sérvnek felel meg, amikor is egy szövet kórosan kitüremkedik egy másik szövet meggyengülése miatt. A medencefenék betegségeinek különböző típusait az érintett szervről nevezték el. Gyakran előfordul, hogy egyszerre nemcsak egy elváltozás áll fenn. Mindegyik típusban a leggyakoribb tünet a hüvely területén észlelt húzó érzés vagy nyomásérzés - olyan, mintha a méh, a hólyag, vagy a végbél ki akarna esni.

A tünetek általában álló helyzetben jelentkeznek, és lefekvéskor eltűnnek. Egyesek számára fájdalmas lehet a közösülés. Az enyhe esetek idős korig tünetmentesek is lehetnek.

Rektokele akkor alakul ki, ha a végbél lesüllyed, és a hüvely hátsó falába türemkedik. Oka a végbél izomfalának és a környező kötőszövetnek a meggyengülése. A rektokele miatt a székelés nehezítetté válik, és székrekedés lép fel. Vannak nők, akiknek ujjukat a hüvelybe kell vezetniük, hogy székelni tudjanak.

Enterokele akkor fejlődik ki, ha a vékonybél és a hasüreg borítása (hashártya) betüremkedik a méh és a végbél közé, vagy - ha a méhet eltávolították - a hólyag és a végbél közé. Oka a méhet támasztó szalagok és kötőszövet meggyengülése. Az enterokele gyakran tünetmentes. Néhány nőben azonban teltségérzés, kismedencei nyomás vagy fájdalom lép fel. Előfordulhat deréktáji fájdalom is.

Cisztokele akkor jelenik meg, ha a hólyag lesüllyed, és a hüvely mellső falába boltosul. Oka a hólyag körüli kötőszövet, és tartó képletek meggyengülése. A cisztouretrokele hasonló, de akkor a húgycső felső része (hólyagnyak) is lesüllyed. E kórképek mindegyike okozhat stressz inkontinenciát (vagyis vizeletcsepegés köhögés, nevetés, vagy más olyan mozdulat során, ami a hasi nyomást hirtelen megnöveli), vagy túlfolyásos inkontinenciát (vizeletcsepegés akkor, ha a hólyag túlzottan tele van). Vizeletürítés után a hólyagot nem érzi teljesen üresnek. Előfordulhat húgyúti fertőzés is. Ha a hólyag és a húgycső beidegzése sérül, sürgősségi inkontinencia (intenzív, parancsoló vizelési inger, ami vizeletcsepegést eredményez) alakul ki.

A méh prolapszusa esetén a méh a hüvelybe süllyed. Ez általában a méhet alátámasztó kötőszövet és szalagok meggyengüléséből ered. A méh benyomul a hüvely felső, illetve középső részébe, vagy akár teljes hosszában a hüvelynyílásig is kijuthat, és így teljes prolapszust okoz. A méh előesése deréktáji, vagy keresztcsont feletti fájdalmat okoz, de lehet teljesen tünetmentes is. A nyilvánvaló teljes méhelőesés járás közben is fájdalommal jár. Az előboltosuló méhnyak kisebesedhet, és így vérzést, folyást vagy fertőzést eredményez. A méh előesése a húgycső megtöretésével jár. A megtöretés, ha fennáll, elfedheti az inkontinenciát, de okozhat vizeletürítési nehézséget is. A teljes méhelőesésben szenvedő nőkben előfordulhatnak székelési problémák is.

A hüvelyelőesésekor a hüvely felső része az alsó részbe süllyed, így a hüvely kifordul. Ez lehet részleges vagy teljes, ilyenkor a szervezetből kitüremkedik, és teljes hüvelyelőesést eredményez. A hüvelyelőesés csak olyan nőkben fordul elő, akiknek a méhét eltávolították. A teljes hüvelyelőesés ülés vagy járás esetén fájdalmat okoz. A kiboltosuló hüvely kisebesedhet, ami vérzéshez és folyáshoz vezet. A hüvely előesése parancsoló vagy gyakori vizelési ingert vált ki, vagy megtörheti a húgycsövet. A megtöretés, ha fennáll, elfedheti az inkontinenciát, de okozhat vizeletürítési nehézséget is. A székelés is nehezített lehet.

A medencefenék betegségeit az orvos általában kismedencei vizsgálat során lapoccal - egy olyan eszközzel, amely a hüvely falait eltartja - diagnosztizálják. Az orvos egyik ujját a hüvelybe, másik ujját pedig a rektokele súlyosságának megítélése céljából a végbélbe vezeti.

A nőt megkéri, hogy préseljen lefelé (mintha székelne). Megvizsgálja állva is; a medencére nehezedő nyomás nyilvánvalóbbá teszi a medencefenék betegségét.

Annak eldöntésére, hogy a hólyag és a végbél mennyire működik jól, végezhető vizeletvizsgálat. Ezek az eljárások segítenek az orvosnak eldönteni, hogy a gyógyszeres kezelés vagy műtéti megoldás-e a jobb. Ha egy nőnek a vizelési problémája vagy vizelettartási nehézsége van, az orvos egy hajlékony képalkotó eszközt alkalmaz a hólyag (ez a cisztoszkópia) vagy a húgycső (ez az uretroszkópia) belsejének áttekintésére. A hólyag által vizeletcsepegés nélkül maximálisan tartható vizelet mennyisége, és a vizeletáramlás sebessége szintén mérhető. Az orvos eldöntheti, hogy a méh előesése akadályozza-e meg az inkontinencia kialakulását.

Ha az előesés enyhe, Kegel-gyakorlatok segítenek a medencefenék izomzatának erősítésében. A Kegel-gyakorlatok a hüvely, a húgycső és a végbél körüli izmokat célozzák, azokat az izmokat, amelyek a vizelet áramlását megállítják. Ezeket az izmokat erőteljesen megfeszítik gyakorlat közben, majd kb. 10 másodpercig így tartják, aztán kb. 10 másodpercre elernyesztik. Ezt a gyakorlatot egymás után 10-20-szor kell megismételni. A gyakorlatok végzése naponta többször javasolt. A Kegel-gyakorlatok ülés, állás vagy fekvés közben is végezhetők.

Ha az előesés súlyos, pesszáriumot használnak a kismedencei szervek alátámasztására. A pesszárium lehet lemez, kocka, vagy fánk alakú. A pesszárium különösen hasznos olyan nőkben, akik műtétre várnak, vagy akikben a műtét nem végezhető el. A pesszáriumot orvos helyezi fel, kipróbál több méretet, amíg a megfelelőt megtalálja. A pesszárium több hétig viselhető, ezután el kell távolítani, és szappanos vízzel le kell mosni. Megtanítják a nőknek, hogyan helyezzék fel és távolítsák el a pesszáriumot a havi tisztításhoz. De ha azt választják, meghatározott időnként a rendelőbe is elmehetnek, és ott elvégzik a pesszárium tisztítását. A pesszárium ingerelheti a hüvely szöveteit, és előfordul, hogy kellemetlen szagú folyást okoz. Ilyenkor használhatnak hüvelyi dezodort, hogy a szagot eltüntessék. Amíg más probléma nem jelentkezik, tovább használhatják a pesszáriumot úgy, hogy havonta eltávolítják és tisztítják azt. Azonban 6-12 havonta ezeknek a nőknek is el kell menniük orvosukhoz.

Alkalmazhatók ösztrogénes hüvelykúpok vagy krémek is. Ezek a készítmények segítenek a hüvely szöveteit egészségesen tartani, és megakadályozzák a kisebesedést.

Gyakran műtétre van szükség, de azt általában már csak akkor végzik el, ha a nő nem szeretne több gyermeket. A műtét során a hüvelybe általában műszereket vezetnek. A meggyengült területet megkeresik, és a környező szöveteket megerősítik, hogy megelőzzék a szerv előesését.

A hüvely és a méh súlyos előesése esetén a műtéthez hasi metszésre is szükség lehet. A hüvely felső részét öltésekkel a kismedence egy közeli csontjához rögzítik. Gyakran előfordul, hogy a vizelet levezetésére 1-2 napra katétert vezetnek be. Ha vizelettartási nehézség áll fenn, vagy az a méhelőesés megoldása után alakul ki, rendszerint ezzel egyidőben elvégzik az inkontinencia elleni műtétet is. Ezekben az esetekben a katéter hosszabb ideig is bennmaradhat. Komoly emelés, megerőltetés vagy hosszú ideig tartó állás a műtét után legalább 3 hónapig kerülendő. Ha a végbél előesése a székelést akadályozza, annak megoldására is műtétre lehet szükség.