Az orrjáratok és a felső garat (orrgarat) rákos daganata gyermekekben és fiatal felnőttekben fordulhat elő. Észak-Amerikában ritka, Ázsiában azonban az egyik leggyakoribb rák. A tumor az Észak-Amerikába emigrált kínai nemzetiségűekben is gyakrabban fordul elő, mint a többi amerikai lakosban. Az Amerikában született kínaiakban valamivel ritkább, mint bevándorló szüleikben.
A nazofaringeális rák kialakulásában a mononukleózis infekciózát okozó Epstein-Barr vírus is szerepet játszik. Ezen túlmenően, a sok sózott halat fogyasztó gyermekekben és felnőttekben - főleg, ha kevés vitamint juttatnak szervezetükbe - a daganat nagyobb eséllyel alakul ki.
Az első tünet gyakran az orr vagy az egyik fülkürt tartós elzáródása, ez a fülben teltségérzést vagy fájdalmat okoz, és ezt halláscsökkenés kísérheti, jellemzően a panaszok csak az egyik oldalt érintik. Ha a fülkürt elzáródik, folyadék szaporodhat fel a középfülben. Az orrból genny és vér szivároghat. Ritkán az arc egy része vagy valamelyik szem megbénul. A rák gyakran a környező nyirokcsomókra is átterjed.
A betegség diagnosztizálásához a tumorból biopsziát vesznek, amely során szövetmintát távolítanak el, amit aztán mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A fejen és a nyakon végzett komputertomográfiás (CT) vizsgálattal és mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) a daganat kiterjedését állapítják meg. A tumort sugár- és kemoterápia kombinációjával kezelik. Ha a daganat nagy, vagy a kezelés ellenére is megmarad, műtétre lehet szükség. A diagnózis felállítása után az 5 éves túlélés 35%; a korai kezelés nagyban javítja a kórjóslatot.
