A bőr jóindulatú daganatait különböző sejttípusok építik fel, és jól elkülönülnek a környező bőrterületektől. A bőrből kiemelkedhetnek vagy laposan szétterülhetnek, a színűk a sötét barnától vagy feketétől, a hússzínűn át, a vörösig változhat. Jelen lehetnek már a születéskor, de később is kifejlődhetnek.
A bőr daganatait akkor nevezzük jóindulatúnak (benignusnak), ha a növekedésük bizonyos határok között van, és ha nem adnak a test más részei felé áttétet. Ha a növekedésük nem áll le, és a sejtjeik az ép szövetekbe hatolnak, vagy a test távoli részeibe szóródnak (áttétet adnak vagy metasztatizálódnak), akkor a daganatokat rosszindulatúnak (malignusnak) hívjuk. A jóindulatú daganatok gyakran inkább csak kozmetikai problémát jelentenek, más problémát nem.
A szakemberek nem tudják, hogy mi áll a legtöbb jóindulatú bőrdaganat hátterében. Néhányuknál (például szemölcsöknél) ismert a vírusfertőzés lehetősége, a szisztémás (egész testet érintő) betegség (például xanthelasma vagy xantomák, melyeket a vérzsírszint emelkedés okoz) és a környezeti tényezők (például a napfény által serkentett anyajegyek és epidermális ciszták esetében) okozati szerepe.
| Kapcsolódó téma: | Bőrfelszínre alkalmazott gomba-fertőzés elleni gyógyszerek » |
