MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Kamraremegés
A kamraremegés (kamrafibrilláció) potenciálisan halálos, nagyon gyors, hatástalan
kamrai összehúzódások szabálytalan sorozata, amiket számtalan kaotikus elektromos
impulzus hoz létre
Kamrafibrillációban a kamrák remegnek csupán, és nem végeznek szabályos
összehúzódásokat. A szívből nem pumpálódik ki vér; vagyis a kamraremegés a szívleállás
egy formája. Azonnali kezelés nélkül halálos.
Leggyakoribb oka a szívizomzat elégtelen vérellátása koszorúér betegség miatt, ahogy
ez szívrohamban is történik. Koszorúér betegség, vagy más rendellenesség talaján
kialakuló sokk (nagyon alacsony vérnyomás), 
áramütés,
fulladás, nagyon alacsony káliumszint (hipokalémia), valamint a szív elektromos áramait
befolyásoló gyógyszerek (pl. nátrium- vagy kálciumcsatorna-blokkolók) következménye is
lehet.
Panaszok, tünetek és kórisme
A kamraremegés másodperceken belül eszméletvesztést okoz. Kezelés nélkül a betegnek
görcsrohamai lesznek, 5 perc után pedig visszafordíthatatlan agykárosodás jön létre,
mivel nem jut oxigén az agyba. Nem sokkal ezután beáll a halál.
A szívleállást akkor diagnosztizálják, ha az illető hirtelen összeesik, falfehérré
válik, tágak a pupillái, és nincs észlelhető pulzusa, szívverése vagy vérnyomása. A
kamrafibrilláció diagnózisát a szívleállás okaként, elektrokardiográfia (EKG)
segítségével állítják fel.
Kezelés
A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni. A kardiopulmonális
újraélesztést (kardiopulmonális reszuszcitációt) a lehető leghamarabb - néhány percen
belül - meg kell kezdeni. Ezt kardioverzió vagy defibrilláció (a mellkasra mért
elektromos ütés) kell, hogy kövesse, amint a defibrillátor elérhető. Ezután
antiarritmiás szer adható a rendes szívritmus fenntartására.
Ha a kamraremegés a szívroham után néhány órán belül jelentkezik és sokk vagy
szívelégtelenség nem áll fenn, az azonnali kardioverzió a betegek 95%-ában
visszaállítja a normális szívritmust, a kilátások ekkor jók. Sokk és szívelégtelenség
nagyobb mértékű kamrai károsodásra utal. Ilyenkor még a haladéktalan kardioverzió is
csak 30%-ban sikeres, és az újraélesztett betegek 70%-a meghal, mielőtt a normális
működés visszatérne.
A sikeresen újraélesztett, túlélő betegekben magas az újabb roham kockázata.
Amennyiben a kamrafibrillációt visszafordítható rendellenesség okozta, azt kezelik.
Ellenkező esetben gyógyszerekkel előzik meg a kiújulást, vagy defibrillátort ültetnek
be, amely egy ütéssel rendezi az esetlegesen újra megjelenő problémát.
