MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Viszketés
A viszketés (pruritusz) olyan érzés, mely
ösztönösen a bőr vakarására ingerel.
A viszketést bőrbetegség, vagy az egész szervezetet érintő megbetegedés (szisztémás
betegség) okozhatja. Erős viszketéssel járó bőrbetegség: a parazitafertőzés (rüh, atka,
tetvesség), a rovarcsípés, a méhcsípés, az atópiás ekcéma, az allergiás és a kontakt
ekcéma (dermatitisz). Ezek általában kiütéssel is együtt járnak. Az általános betegségek
közül a májbetegségek, a veseelégtelenség, a limfómák, a leukémiák illetve más
vérképzőszervi megbetegedések, olykor pajzsmirigy betegség, cukorbetegség és
rosszindulatú daganatok okoznak kiütés nélküli viszketést.
Számos gyógyszer - például barbiturátok, aszpirin - válthat ki viszketést, valamint
bármely olyan gyógyszer, melyre az illető személy érzékeny.
Viszketés gyakran jelentkezik a terhesség utolsó hónapjaiban is, de rendszerint nem
utal semmilyen rendellenességre, néha enyhe fokú májműködési zavar okozhatja.
Gyapjúból készült ruhadarabbal, vagy irritáló anyagokkal -például oldószerekkel vagy
kozmetikumokkal - történő érintkezés gyakran vezet viszketéshez. A száraz bőr (xerozis)
különösen idős emberben okozhat súlyos, kiterjedt viszketést, mely hideg időtől, vagy
hosszabb időn át vízzel való érintkezéstől alakulhat ki. Forró fürdő jellemzően
súlyosbítja a viszketést.
A vakarás irritálja a bőrt, és még erősebb viszketéshez vezet, így kialakul a
viszketés-vakarás-viszketés "ördögi köre". Erőteljes vakarás bőrpírt és mély vakarási
nyomokat hagyhat maga után. Van olyan, akinél már gyenge vakarás is kiemelkedő, piros
bőrcsíkokat eredményez, melyek erőteljesen viszketnek. A tartós vakarás és dörzsölés a
bőr megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet.
Kórisme
Az orvosnak a háttérben álló okot kell megpróbálnia tisztázni ahhoz, hogy meg tudja
szűntetni a viszketést. Gyakran az ok egyértelmű, például rovarcsípés vagy egyes
növényekkel történt kontaktus esetén. Mindazon viszketést ki kell vizsgálni, mely több
napon keresztül fennáll, vagy látszólag minden egyértelmű ok nélkül gyakran kiújul.
Allergia gyanúja esetén bőrpróbára kerülhet sor. 
Szisztémás betegség gyanújakor általában vérvizsgálat
történik, a máj- és a veseműködés, illetve a vércukorérték ellenőrzése érdekében. Az
eozinofil sejtek - a fehérvérsejtek egyik fajtája - számát szintén meg kell mérni,
mert a magas érték allergiás reakcióra utal. Előfordul, hogy az orvos egy vagy több
gyógyszer szedését felfüggeszti, és figyeli, szűnik-e a viszketés. Bőrbiopszia vagy
bőrkaparék vétele és vizsgálata segíthet a kórok,
beleértve a fertőzéses eredet megállapításában.
Kezelés
Bármilyen eredetű bőrviszketésről van szó, a fürdés rövid ideig és lehetőleg hideg
vagy langyos vízben történjen, kevés szappannal vagy anélkül. Erős dörzsölés helyett a
bőrt inkább óvatosan kell szárazra törölni. Sokaknak segít, ha fürdés után azonnal
recept nélkül kapható bőrnedvesítő krémet használnak. A bőrnedvesítő krémeknek
szagtalannak és színtelennek kell lenniük, mert a szín és az illat adalékanyagok
bőrirritáló hatásúak lehetnek, és maguk is viszketést okozhatnak. A körmöket, főleg
gyerekek esetében érdemes rövidre vágni, hogy a vakarásból következő bőrsérüléseket
minimálisra csökkentsük. Az érintett területen alkalmazott nyugtató készítmények: a
mentol, a kámfor, a kamilla, az eukaliptusz és a kalamin szintén segíthet.
Az antihisztaminok is csökkenthetik a viszketést. Néhányuk, így a hidroxizin és a
difenhidramin, gyakran álmosságot és szájszárazságot okoznak, ezért lefekvés előtt
kell bevenni őket. Más vegyületeknek, így a loratadinnak és cetirizinnek nincs ilyen
hatásuk. Általában antihisztamint (például difenhidramint) tartalmazó krémeket
helyileg nem szabad alkalmazni, mert allergiás reakciót okozhatnak.
A gyulladáscsökkentő és viszketéscsillapító kortikoszteroid krémeket csak kis,
körülírt bőrterületre szabad használni. Súlyosabb esetben nagy hatású kortikoszteroid
krém alkalmazható. Az arcra és a nemi szervek területére csak enyhe kortikoszteroid
készítményeket szabad felvinni - például 1% hidrokortizont-, mert az erősebbek
elvékonyíthatják az érzékeny bőrt. Súlyos problémához vezethet továbbá - főleg
gyermekekben - a nagy területen, hosszabb ideig alkalmazott erős szteroid krém, mert a hatóanyag bekerül a véráramba. Szájon át
szedésükre akkor kerül sor, amikor az elváltozás a test nagyobb részét érinti.
Célzott kezelésre - helyi vagy szisztémás gyógyszerekre - lehet szükség, például
gomba-, parazita- vagy baktériumfertőzés által okozott viszketések esetében. A
helyileg alkalmazott gyógyszereket közvetlenül a bőrelváltozás területére kell
felvinni. A szisztémás gyógyszereket szájon át vagy injekció formájában juttatják be a
szervezetbe.
