MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Epstein-Barr-vírusfertőzés
Az Epstein-Barr-vírus (EBV) többféle
betegségért, többek között a mononukleózis infekciózáért felelős.
Az EBV-fertőzés nagyon elterjedt. Az Egyesült Államokban az 5 éves gyermekek mintegy
50%-ának és a felnőttek körülbelül 95%-ának volt korábban EBV fertőzése.
((Magyarországon az ugyanilyen korú gyermekek mintegy 70%-ánál, a felnőttek 95%-ánál
fordult elő korábban ilyen fertőzés.)) A legtöbb ilyen fertőzés tünetei hasonlóak a
megfázáséihoz vagy más vírusfertőzéséihez. Néha azonban a tizenévesekben és fiatal
felnőttekben más és súlyosabb tünetekkel jelentkezik az EBV-fertőzés. E kórképet
nevezzük mononukleózis infekciózának vagy mirigyláznak. Latin nevét a véráramban nagy
számban megjelenő egymagvú (mononukleáris) fehérvérsejtekről kapta. A tizenévesek és a
fiatal felnőttek a mononukleózis infekciózát többnyire EBV-fertőzött személlyel való
csókolózás vagy más bensőséges kapcsolat révén kapják el.
Elvétve az EBV néhány ritka rákos betegség, például a Burkitt-féle
nyirokmirigy-daganat (limfóma) és az orr illetve a torok egyes daganatainak képződéséhez
is hozzájárulhat. Úgy gondolják, hogy a vírus bizonyos génjei megváltoztatják a
fertőzött sejtek növekedési ciklusát, és emiatt azok rákossá válnak. Felmerült az EBV
szerepe a krónikus fáradtság szindrómában, 
de ennek
bizonyítékai nem meggyőzőek, ellentmondásosak.
Panaszok, tünetek és szövődmények
Az EBV sokféle tünetet okozhat a vírustörzstől és számos egyéb, még kevéssé ismert
tényezőtől függően. A legtöbb 5 év alatti gyermekben a fertőzés nem okoz tünetet.
Serdülőkben és felnőttekben lehetnek tünetek, de nem feltétlenül. A fertőzéstől a
tünetek megjelenéséig általában eltelő időt (inkubáció) 30-50 napra teszik.
A mononukleózis infekcióza 4 fő tünete a nagyfokú levertség, a láz, a torokfájdalom
és a nyirokcsomó megnagyobbodás. Nem mindenkiben figyelhető meg mind a 4 tünet. A
fertőzés pár naptól néhány hétig tartó általános rossz közérzettel kezdődik. E
bizonytalan kellemetlenséget láz, torokfájdalom és megnagyobbodott nyirokcsomók
követik. A láz délután vagy kora este 39,5 °C körül csúcsosodik. A torok gyakran
sebes, és a garat hátsó falán gennyszerű anyag lehet. Bármely nyirokcsomó
megnagyobbodhat; leginkább a nyakon lévők érintettek. A fáradtság általában a 2-3.
héten a legkifejezettebb, de 6 hétig vagy tovább is eltarthat.
Mononukleózis infekciózában szenvedők 50%-ában nagyobbodik meg a lép. A legtöbb
esetben ez nem vagy alig okoz panaszt, viszont a nagyobb lép sérüléskor megrepedhet.
Kissé megnagyobbodhat a máj is. Ritkábban sárgaság és szem körüli duzzanat
jelentkezhet. Bőrjelenségek elvétve fordulnak elő; ha azonban EBV-fertőzésben szenvedő
egyénnek ampicillin nevű antibiotikumot adnak, rendszerint kiütése lesz. Egyéb, nagyon
ritka szövődmények többek között a görcsroham, a különféle idegi rendellenességek, a
viselkedési zavarok és az agyvelő (enkefalitisz) vagy az azt borító szövetek
gyulladása (meningitisz).
A betegség időtartama változó. A heveny szak körülbelül 2 hétig tart, melynek
elmúltával a legtöbb ember visszatér szokásos tevékenységeihez. A fáradtság azonban
még heteken, néha akár hónapokon át, vagy még tovább megmaradhat.
Kórisme
A mononukleózis infekcióza tünetei más vírusos és bakteriális fertőzésben éppúgy
előfordulhatnak. Ezért a kórisme megerősítése céljából az orvos vérvizsgálatot kér az
EBV-vel szembeni ellenanyagok kimutatására. A mononukleózis infekcióza első tünete
néha a vérmintában nagy számban észlelt jellegzetes egymagvú fehérvérsejt (atípusos
limfociták).
Kezelés
Mirigylázban szenvedő betegeknek nyugalomra van szükségük, amíg a láz, a
torokfájdalom és a rossz közérzet megszűnnek. A léprepedés veszélye miatt nehéz
tárgyak emelését és küzdősportokat 6-8 hétig kerülni kell akkor is, ha a lép nem
nagyobbodott meg érezhetően.
A lázat és a fájdalmakat paracetamol vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentő (például
aszpirin vagy ibuprofen) enyhítheti. Gyermeknek azonban nem szabad aszpirint adni a
Reye-szindróma veszélye miatt, ami végzetes kimenetelű lehet. Egyes szövődmények,
például a légcsőnyálkahártya súlyos duzzanata, mellékvesekéreg-szteroidokkal
kezelhető. A jelenleg forgalmazott vírusellenes készítmények gyakorlatilag nem
fejtenek ki hatást a mononukleózis infekcióza tüneteire, ezért nem használandók.
