MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Mocsárláz (malária)
A mocsárláz vagy váltóláz a vörösvértestek
fertőzése a Plasmodium nevű egysejtű élősködővel, mely lázat, lépmegnagyobbodást és
vérszegénységet okoz.
A mocsárláz általában fertőzött nőstény szúnyog csípésével terjed. Nagyon ritkán
fertőzött vér átömlesztése viszi át a betegséget, vagy ha olyan tűvel szúrnak meg
valakit, melyet előzőleg maláriás beteg használt. A mocsárlázat emberben 4 parazita faj
- a Plasmodium falciparum, a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale és a Plasmodium
malariae - okozhatja.
A gyógyszerek és rovarirtók használatának köszönhetően az Egyesült Államokban és a
fejlett országok legtöbbjében ma már ritkaság a mocsárláz, de továbbra is elterjedt és
halált hozó világszerte a trópusi területeken. 300-500 millió ember malária-fertőzött,
és 1-2 millióan halnak meg miatta évente. A legtöbb haláleset az 5 év alatti
korosztályban fordul elő. A trópusokra látogatók, illetve az onnan érkezők hurcolhatják
be a betegséget.
A fertőzés ciklusa azzal kezdődik, hogy a nőstény szúnyog megszúr egy mocsárlázban
szenvedő beteget. A szúnyog felszívja a mocsárláz-parazitákat tartalmazó vért. A
szúnyogban az élősködők szaporodásnak indulnak, és annak nyálmirigyeihez vándorolnak.
Amikor a szúnyog másik embert szúr meg, nyálával együtt az élősködőket is bejuttatja.
Ebben az emberben az élősködők a májba vándorolnak és ismét szaporodnak. Többnyire átlag
1-3 hétig tart érésük, majd a májat elhagyják és a vörösvértesteket támadják meg. Az
élősködők a vörösvérsejteken belül ismét szaporodnak, és végül a fertőzött sejtek
szétesését okozzák.
APlasmodium vivaxés aPlasmodium ovalea májban szunnyadó formában maradhatnak és
időnként érett élősködőkkel árasztják el a vért, a tünetek ismétlődő fellángolását
okozva. APlasmodium falciparumés aPlasmodium malariaenem maradnak a májban, de aPlasmodium malariaeérett alakjai hónapokig, sőt évekig maradhatnak a
véráramban, mielőtt tüneteket idéznének elő.
Panaszok, tünetek és szövődmények
Amikor a fertőzött vörösvértestek felszakadnak és az élősködők kiszabadulnak, a
betegnek hirtelen hidegrázása és akár 40 °C fölé emelkedő láza lesz. Gyakori a
fejfájás, a végtagfájdalom és a hányinger. Néhány óra múltán a láz jellemző módon
alább hagy, és erős izzadás lép fel. A láz végül periódikus lesz, 48 óránként
jelentkezikPlasmodium
vivaxésPlasmodium ovaleesetén,Plasmodium
malariaefertőzésben pedig 72 óránként. APlasmodium
falciparumgyakran nem időszakonként okoz
lázat, néha azonban 48 órás ingadozásokat követ. Utazás során szerzett mocsárláz
tünetei általában a visszatérés után néhány hónapon belül jelentkeznek, de
jelentkezésükig több mint egy év is eltelhet.
A betegség előrehaladtával a lép megnagyobbodik.Plasmodium
falciparumfertőzésben a vécukor (glukóz) szint
csökkenhet, mégpedig nagymértékben olyan betegekben, akiknek vérében nagy számban
vannak élősködők - különösen, ha kinin-kezelésben részesülnek.
A falciparum malária , melyet aPlasmodium
falciparumokoz, a váltóláz legveszélyesebb
formája, akár halállal is végződhet. A fertőzött vörösvértestek sokszor a kiserek
falához tapadnak, és eltömeszelik azokat, aminek eredményeképpen számos szerv
károsodik - főként az agy (cerebrális malária), a tüdő és a vesék. Az agyi érintettség
különösen veszélyes szövődmény, mely magas lázzal, fejfájással, álmossággal,
téveszmékkel, zavartsággal, görcsrohamokkal és eszméletlenséggel járhat. Az agyi
malária leggyakrabban csecsemőkben vagy fiatal gyermekekben, terhes anyákban és olyan
személyekben fordul elő, akik veszélyeztetett területen jártak. Falciparum maláriában
folyadék gyűlhet meg a tüdőben, és ez komoly légzési nehézséget okozhat. Több szerv
károsodásának eredménye a vérnyomás esése lehet.
A falciparum malária ritka szövődménye a sötét vizelettel járó láz ("blackwater
fever"). Oka az, hogy nagy számban esnek szét a vörösvértestek, és a vérfesték
(hemoglobin) a véráramba kerül, majd a vizelettel kiválasztódik, és azt sötétre
színezi. A vesekárosodás annyira súlyos lehet, hogy művese-kezelésre lehet szükség.
Sötét vizelettel járó lázra hajlamosabbak a kininnel kezelt betegek.
APlasmodium
vivax, aPlasmodium ovaleés aPlasmodium malariaeáltal okozott mocsárláz többnyire kevésbé
súlyos, bár ezek az élősködők hosszan maradhatnak a vérben, lázat, hidegrázást,
fejfájást, étvágytalanságot, fáradtságot és rossz közérzetet okozva.
Kórisme
Az orvos akkor gyanakszik váltólázra, ha maláriás területről megtért betegnek láza
és egyéb kísérő tünetei jelentkeznek. Amerikában a külföldön járt, maláriás betegek
körülbelül felében alakul periódikus lázmenet, melynek jelenléte utal a kórismére. Az
élősködők kimutatása a vérmintában megerősíti a diagnózist. Több mintára lehet
szükség. A laboratórium azonosítja a vérmintában találtPlasmodiumfajt, mert a kezelés, a szövődmények és a kimenetel attól függ, melyik faj felelős a
fertőzésért. APlasmodium falciparumokozta fertőzés sürgősséget jelent, és
azonnali kivizsgálást és ellátást igényel.
Megelőzés és kezelés
Igen fontos a szúnyogok irtása, ideértve szaporodási helyeik felszámolását és a
lárvák elpusztítását az élőhelyüket jelentő állóvizekben. A mocsárlázas területeken
élő, illetve oda látogató emberek szintén tehetnek óvintézkedéseket a szúnyogok
elkerülésére, például ha rovarirtó spray-ket használnak az épületekben és a szabadban,
az ajtókra és ablakokra üveget helyeznek, permetrinnel átitatott szúnyoghálót
használnak az ágy felett, továbbá DEET-tartalmú szúnyogriasztó szert juttatnak a
szabad bőrfelszínre. Tanácsos hosszú nadrágot és hosszú ujjú inget viselni, különösen
napnyugta és napkelte között, így védekezve a szúnyogcsípés ellen. Szúnyogcsípés
veszélyének kitett személyek permetrinnel szórhatják be ruhájukat, mielőtt azt
felveszik.
A mocsárláz megelőzésére szolgáló védőoltás egyelőre kísérleti szakaszban van.
Ha valaki olyan területre utazik, ahol gyakori a mocsárláz, gyógyszert kell szednie
a betegség megelőzésére. A gyógyszert még útnak indulás előtt el kell kezdeni, az ott
tartózkodás alatt folyamatosan szedni, és a veszélyeztetett terület elhagyása után
szerenként különböző ideig, de rendszerint 4 hétig kell még belőle bevenni.
Számos készítmény használatos a mocsárláz megelőzésére és kezelésére. A
gyógyszerekkel szembeni érzéketlenség (rezisztencia) komoly nehézséget jelent,
különösen a veszélyesPlasmodium falciparumfaj esetében. A gyógyszer-rezisztens törzsek
előfordulása változó a világ különböző tájain. Ezért a megelőzésre használt gyógyszer
is változik a területtől függően. ((Az amerikai "Centers for Disease Control and
Prevention" [Betegség ellenőrző és megelőző központ - CDC] nyújt tájékoztatást az
egyes területekről. Magyarországon a Fővárosi Szent László Kórház trópusi ambulanciája
nyújt tájékoztatást.)) A kezelésre szánt gyógyszert a fertőzést okozóPlasmodiumfaj, és annak ismert vagy feltételezett
érzékenysége szerint választják meg.
APlasmodium falciparumokozta mocsárláz megelőzésére a klorokvin a
kedvelt gyógyszer Mexikóban, Közép-Amerika egyes részein és a Panama-csatornától
nyugatra, Haitiban, a Dominikai Köztársaságban, és a Közép-Kelet bizonyos területein.
A klorokvinra érzéketlenPlasmodium falciparumtörzsek a világ más részein élnek, ahol a
váltóláz előfordul. E helyeken a megelőzés szerei többek között a meflokvin, a
doxiciklin vagy az atovaquon és a proguanil együttadva.
Plasmodium vivax, Plasmodium ovalevagyPlasmodium malariaeokozta maláriában szenvedő beteg kezelésére
klorokvin a választandó szer - kivéve néhány területet, ahonnanPlasmodium
vivax-szal fertőzött emberekben
klorokvin-rezisztenciáról számoltak be. A klorokvin alkalmasPlasmodium
falciparumfertőzések kezelésére is, ha azt a
beteg olyan területen szerezte, ahol a szerrel szembeni érzéketlenség nem ismert. Ezt
primakvinnal egészítik ki a májban megbúvó élősködők elpusztítása céljából, ha a betegPlasmodium
vivax-szal vagyPlasmodium
ovale-val fertőződött. Primakvin adása előtt a
vérben vizsgálni kell, nincs-e a betegnek egy viszonylag gyakori enzimhiánya
(G6PD-hiány). Ha G6PD-hiányos egyén primakvint kap, vörösvértestjei széteshetnek.
Tudottan klorokvin-rezisztens területen szerzett falciparum malária kezelésére
kinint és doxiciklint adnak együtt, vagy ha nincsenek szövődmények, atovaquont
proguanillal. Ez utóbbi kombináció kevesebb mellékhatással jár, mint a kinin.
Meflokvin használható még, de ennek mellékhatásai gyakoriak. Ha a beteg képtelen
szájon át gyógyszert szedni, kinidin adható intravénásan óvatosan, kórházi megfigyelés
mellett.
Ha valakinek maláriás területen láza lesz, azonnal orvossal kell megvizsgáltatnia
magát. Amennyiben orvosi ellátásra nincs mód, bizonyos esetekben javasolható az
öngyógyítás pirimetamin-szulfadoxinnal vagy atovaquon-proguanillal a feltételezett
mocsárlázra tekintettel, amíg orvosi vizsgálatra lehetőség nem nyílik. Ezt azonban
utazás előtt meg kell vitatni az orvossal.
A klorokvin viszonylag biztonságos, és használata elfogadott gyermekekben és terhes
anyákban is. A meflokvine néha hányingert, szédülést és alvászavart okoz. Ritkán
görcsrohamokat vagy pszichés zavarokat eredményez. Bizonyos szívbetegségben szenvedő
betegekben szintén kerülni kell használatát. Kinin szedésével gyakran jár fejfájás,
hányinger, hányás, látászavar és fülzúgás - a kininmérgezés (kinkonizmus) tünetei. A
kinin a vércukorszintet is csökkenthetiPlasmodium
falciparumfertőzésben. Az atovaquone-proguanil
hányingert, hányást vagy hasi fájdalmat okozhat; rossz veseműködésű emberekben, terhes
anyákban vagy csecsemőkben nem használják.