Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Melyek a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Mocsárláz (malária)

A mocsárláz vagy váltóláz a vörösvértestek fertőzése a Plasmodium nevű egysejtű élősködővel, mely lázat, lépmegnagyobbodást és vérszegénységet okoz.

A mocsárláz általában fertőzött nőstény szúnyog csípésével terjed. Nagyon ritkán fertőzött vér átömlesztése viszi át a betegséget, vagy ha olyan tűvel szúrnak meg valakit, melyet előzőleg maláriás beteg használt. A mocsárlázat emberben 4 parazita faj - a Plasmodium falciparum, a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale és a Plasmodium malariae - okozhatja.

A gyógyszerek és rovarirtók használatának köszönhetően az Egyesült Államokban és a fejlett országok legtöbbjében ma már ritkaság a mocsárláz, de továbbra is elterjedt és halált hozó világszerte a trópusi területeken. 300-500 millió ember malária-fertőzött, és 1-2 millióan halnak meg miatta évente. A legtöbb haláleset az 5 év alatti korosztályban fordul elő. A trópusokra látogatók, illetve az onnan érkezők hurcolhatják be a betegséget.

A fertőzés ciklusa azzal kezdődik, hogy a nőstény szúnyog megszúr egy mocsárlázban szenvedő beteget. A szúnyog felszívja a mocsárláz-parazitákat tartalmazó vért. A szúnyogban az élősködők szaporodásnak indulnak, és annak nyálmirigyeihez vándorolnak. Amikor a szúnyog másik embert szúr meg, nyálával együtt az élősködőket is bejuttatja. Ebben az emberben az élősködők a májba vándorolnak és ismét szaporodnak. Többnyire átlag 1-3 hétig tart érésük, majd a májat elhagyják és a vörösvértesteket támadják meg. Az élősködők a vörösvérsejteken belül ismét szaporodnak, és végül a fertőzött sejtek szétesését okozzák.

APlasmodium vivaxés aPlasmodium ovalea májban szunnyadó formában maradhatnak és időnként érett élősködőkkel árasztják el a vért, a tünetek ismétlődő fellángolását okozva. APlasmodium falciparumés aPlasmodium malariaenem maradnak a májban, de aPlasmodium malariaeérett alakjai hónapokig, sőt évekig maradhatnak a véráramban, mielőtt tüneteket idéznének elő.


Panaszok, tünetek és szövődmények

Amikor a fertőzött vörösvértestek felszakadnak és az élősködők kiszabadulnak, a betegnek hirtelen hidegrázása és akár 40 °C fölé emelkedő láza lesz. Gyakori a fejfájás, a végtagfájdalom és a hányinger. Néhány óra múltán a láz jellemző módon alább hagy, és erős izzadás lép fel. A láz végül periódikus lesz, 48 óránként jelentkezikPlasmodium vivaxésPlasmodium ovaleesetén,Plasmodium malariaefertőzésben pedig 72 óránként. APlasmodium falciparumgyakran nem időszakonként okoz lázat, néha azonban 48 órás ingadozásokat követ. Utazás során szerzett mocsárláz tünetei általában a visszatérés után néhány hónapon belül jelentkeznek, de jelentkezésükig több mint egy év is eltelhet.

A betegség előrehaladtával a lép megnagyobbodik.Plasmodium falciparumfertőzésben a vécukor (glukóz) szint csökkenhet, mégpedig nagymértékben olyan betegekben, akiknek vérében nagy számban vannak élősködők - különösen, ha kinin-kezelésben részesülnek.

A falciparum malária , melyet aPlasmodium falciparumokoz, a váltóláz legveszélyesebb formája, akár halállal is végződhet. A fertőzött vörösvértestek sokszor a kiserek falához tapadnak, és eltömeszelik azokat, aminek eredményeképpen számos szerv károsodik - főként az agy (cerebrális malária), a tüdő és a vesék. Az agyi érintettség különösen veszélyes szövődmény, mely magas lázzal, fejfájással, álmossággal, téveszmékkel, zavartsággal, görcsrohamokkal és eszméletlenséggel járhat. Az agyi malária leggyakrabban csecsemőkben vagy fiatal gyermekekben, terhes anyákban és olyan személyekben fordul elő, akik veszélyeztetett területen jártak. Falciparum maláriában folyadék gyűlhet meg a tüdőben, és ez komoly légzési nehézséget okozhat. Több szerv károsodásának eredménye a vérnyomás esése lehet.

A falciparum malária ritka szövődménye a sötét vizelettel járó láz ("blackwater fever"). Oka az, hogy nagy számban esnek szét a vörösvértestek, és a vérfesték (hemoglobin) a véráramba kerül, majd a vizelettel kiválasztódik, és azt sötétre színezi. A vesekárosodás annyira súlyos lehet, hogy művese-kezelésre lehet szükség. Sötét vizelettel járó lázra hajlamosabbak a kininnel kezelt betegek.

APlasmodium vivax, aPlasmodium ovaleés aPlasmodium malariaeáltal okozott mocsárláz többnyire kevésbé súlyos, bár ezek az élősködők hosszan maradhatnak a vérben, lázat, hidegrázást, fejfájást, étvágytalanságot, fáradtságot és rossz közérzetet okozva.


Kórisme

Az orvos akkor gyanakszik váltólázra, ha maláriás területről megtért betegnek láza és egyéb kísérő tünetei jelentkeznek. Amerikában a külföldön járt, maláriás betegek körülbelül felében alakul periódikus lázmenet, melynek jelenléte utal a kórismére. Az élősködők kimutatása a vérmintában megerősíti a diagnózist. Több mintára lehet szükség. A laboratórium azonosítja a vérmintában találtPlasmodiumfajt, mert a kezelés, a szövődmények és a kimenetel attól függ, melyik faj felelős a fertőzésért. APlasmodium falciparumokozta fertőzés sürgősséget jelent, és azonnali kivizsgálást és ellátást igényel.


Megelőzés és kezelés

Igen fontos a szúnyogok irtása, ideértve szaporodási helyeik felszámolását és a lárvák elpusztítását az élőhelyüket jelentő állóvizekben. A mocsárlázas területeken élő, illetve oda látogató emberek szintén tehetnek óvintézkedéseket a szúnyogok elkerülésére, például ha rovarirtó spray-ket használnak az épületekben és a szabadban, az ajtókra és ablakokra üveget helyeznek, permetrinnel átitatott szúnyoghálót használnak az ágy felett, továbbá DEET-tartalmú szúnyogriasztó szert juttatnak a szabad bőrfelszínre. Tanácsos hosszú nadrágot és hosszú ujjú inget viselni, különösen napnyugta és napkelte között, így védekezve a szúnyogcsípés ellen. Szúnyogcsípés veszélyének kitett személyek permetrinnel szórhatják be ruhájukat, mielőtt azt felveszik.

A mocsárláz megelőzésére szolgáló védőoltás egyelőre kísérleti szakaszban van.

Ha valaki olyan területre utazik, ahol gyakori a mocsárláz, gyógyszert kell szednie a betegség megelőzésére. A gyógyszert még útnak indulás előtt el kell kezdeni, az ott tartózkodás alatt folyamatosan szedni, és a veszélyeztetett terület elhagyása után szerenként különböző ideig, de rendszerint 4 hétig kell még belőle bevenni.

Számos készítmény használatos a mocsárláz megelőzésére és kezelésére. A gyógyszerekkel szembeni érzéketlenség (rezisztencia) komoly nehézséget jelent, különösen a veszélyesPlasmodium falciparumfaj esetében. A gyógyszer-rezisztens törzsek előfordulása változó a világ különböző tájain. Ezért a megelőzésre használt gyógyszer is változik a területtől függően. ((Az amerikai "Centers for Disease Control and Prevention" [Betegség ellenőrző és megelőző központ - CDC] nyújt tájékoztatást az egyes területekről. Magyarországon a Fővárosi Szent László Kórház trópusi ambulanciája nyújt tájékoztatást.)) A kezelésre szánt gyógyszert a fertőzést okozóPlasmodiumfaj, és annak ismert vagy feltételezett érzékenysége szerint választják meg.

APlasmodium falciparumokozta mocsárláz megelőzésére a klorokvin a kedvelt gyógyszer Mexikóban, Közép-Amerika egyes részein és a Panama-csatornától nyugatra, Haitiban, a Dominikai Köztársaságban, és a Közép-Kelet bizonyos területein. A klorokvinra érzéketlenPlasmodium falciparumtörzsek a világ más részein élnek, ahol a váltóláz előfordul. E helyeken a megelőzés szerei többek között a meflokvin, a doxiciklin vagy az atovaquon és a proguanil együttadva.

Plasmodium vivax, Plasmodium ovalevagyPlasmodium malariaeokozta maláriában szenvedő beteg kezelésére klorokvin a választandó szer - kivéve néhány területet, ahonnanPlasmodium vivax-szal fertőzött emberekben klorokvin-rezisztenciáról számoltak be. A klorokvin alkalmasPlasmodium falciparumfertőzések kezelésére is, ha azt a beteg olyan területen szerezte, ahol a szerrel szembeni érzéketlenség nem ismert. Ezt primakvinnal egészítik ki a májban megbúvó élősködők elpusztítása céljából, ha a betegPlasmodium vivax-szal vagyPlasmodium ovale-val fertőződött. Primakvin adása előtt a vérben vizsgálni kell, nincs-e a betegnek egy viszonylag gyakori enzimhiánya (G6PD-hiány). Ha G6PD-hiányos egyén primakvint kap, vörösvértestjei széteshetnek.

Tudottan klorokvin-rezisztens területen szerzett falciparum malária kezelésére kinint és doxiciklint adnak együtt, vagy ha nincsenek szövődmények, atovaquont proguanillal. Ez utóbbi kombináció kevesebb mellékhatással jár, mint a kinin. Meflokvin használható még, de ennek mellékhatásai gyakoriak. Ha a beteg képtelen szájon át gyógyszert szedni, kinidin adható intravénásan óvatosan, kórházi megfigyelés mellett.

Ha valakinek maláriás területen láza lesz, azonnal orvossal kell megvizsgáltatnia magát. Amennyiben orvosi ellátásra nincs mód, bizonyos esetekben javasolható az öngyógyítás pirimetamin-szulfadoxinnal vagy atovaquon-proguanillal a feltételezett mocsárlázra tekintettel, amíg orvosi vizsgálatra lehetőség nem nyílik. Ezt azonban utazás előtt meg kell vitatni az orvossal.

A klorokvin viszonylag biztonságos, és használata elfogadott gyermekekben és terhes anyákban is. A meflokvine néha hányingert, szédülést és alvászavart okoz. Ritkán görcsrohamokat vagy pszichés zavarokat eredményez. Bizonyos szívbetegségben szenvedő betegekben szintén kerülni kell használatát. Kinin szedésével gyakran jár fejfájás, hányinger, hányás, látászavar és fülzúgás - a kininmérgezés (kinkonizmus) tünetei. A kinin a vércukorszintet is csökkenthetiPlasmodium falciparumfertőzésben. Az atovaquone-proguanil hányingert, hányást vagy hasi fájdalmat okozhat; rossz veseműködésű emberekben, terhes anyákban vagy csecsemőkben nem használják.