Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Orvosválasztási nyilatkozat csak a kórházban dolgozó illetve azzal szerződésben álló orvosokra vonatkozik? (tehát más kórházban dolgozókra nem?)
 
 
 
Változó egészségügy
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Sziklás-hegységi foltos láz

A Sziklás-hegységi foltos láz ("Rocky Mountain spotted fever", RMSF, foltos láz, kullancs-láz, kullancs-tífusz) erdei és kerti kullancsok által terjesztett, rikeccsia-okozta betegség, ami kiütésekkel, fejfájással és magas lázzal jár.

A Sziklás-hegységi foltos lázat a Rickettsia rickettsii nevű kórokozó okozza, és valószínűleg a legelterjedtebb rikeccsia-fertőzés az USA-ban. Neve ellenére az Egyesült Államok kontinentális államaiban szinte mindenütt előfordul. Leggyakoribb mégis annak középső nyugati részein és a dél-atlanti tengerparton. A betegséggel leginkább márciustól szeptemberig lehet találkozni, amikor a kullancsok már kifejlettek, és sok ember jár a kullancsok elterjedési területein. Az Egyesült Államok déli részén bármely évszakban előfordulhat. Fertőzés szempontjából veszélyeztetettebbek azok - például a 15 évnél fiatalabb gyermekek -, akik sok időt töltenek kullancsos vidékeken.

A kullancsok fertőzött emlősökből szívják magukba a rikeccsiákat. Az ily módon fertőzött nőstény kullancsok utódaiknak is átadják a kórokozókat. A rikeccsiózis emberről emberre nem terjed.

A rikeccsiák a véredényeket bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Gyakran fertőződnek a bőr alatti, valamint az agyban, a tüdőben, a szívben, a vesében, a májban és a lépben lévő erek. Kisebb ereket a bennük kialakuló fertőzés miatt vérrögök zárhatnak el.


Panaszok, tünetek

Jellemző az erős fejfájás, a hidegrázás, a nagyfokú levertség és az izomfájdalmak. A panaszok hirtelen kezdődnek 3-12 nappal a kullancscsípés után. Néhány nap alatt magasra szökik a láz, és súlyos fertőzésben 1-2 hétig is megmarad. Kínzó, száraz köhögés járulhat ehhez.

A láz kezdete után körülbelül 4 nappal bőrpír jelentkezik a csuklókon és a bokákon, majd hamar átterjed a tenyérre, a talpra, az alkarra, a nyakra, az arcra, a könyökre, az ülepre és a törzsre. A kiütések eleinte laposak és lilásak, később sötétednek és kissé előemelkednek. Viszketés nincs. Meleg víz - pl. fürdés - hatására a kiütések jobban előtűnnek. Körülbelül 4 nap múlva kis lilás területek lesznek belőlük, a bőr apró bevérzései miatt. Fekély képződhet ott, ahol e területek összefolynak.

Ha az agy erei érintettek, ez fejfájást, nyugtalanságot, álmatlanságot (inszomnia), akár delíriumot is okozhat. Eszméletlenség (kóma) nem kizárt. Hányinger, hányás és hasi fájdalom is lehetséges. A légutak és a tüdő gyulladása fordulhat elő, csakúgy, mint szívkárosodás és vérszegénység. Ritkán, súlyos esetben csökken a vérnyomás, és beállhat a halál.


Megelőzés és kezelés

Nem létezik oltás a Sziklás-hegységi foltos láz ellen, így a kullancscsípés megelőzése a legjobb módszer. A kullancs kevésbé tud a bőrhöz férkőzni, ha a nadrág szárát betűrjük a csizmába vagy zokniba, és permetrin-tartalmú rovarirtóval fújjuk be ruházatunkat. A bőrre kullancsűzőt, például DEET-et (dietiltoluamidot) fújhatunk. E repellensek hatásosak, de ritkán nem kívánt hatásuk is lehet, például kisgyermekekben görcsök. Fontos eleme a megelőzésnek a kullancsok rendszeres keresése a bőrön, mert annak átlag 24 óra kell a fertőzés átvitelére. A befúródott kullancsokat csipesszel óvatosan el kell távolítani; az állat fejét a bőrhöz olyan közel kell megragadni, amennyire csak lehet. Ha a fertőzött kullancs megszívta magát, és az ember kihúzáskor a testét összenyomja, maga fecskendezheti be a rikeccsiákat.

Mivel a Sziklás-hegységi foltos láz súlyos, akár halállal végződő kórképet okozhat, az orvos azonnal antibiotikumot rendel, ha a beteg tünetei és a kórokozókkal való feltételezett találkozás alapján erre gyanakszik - még ha a leletek nem is készültek el. Hatékony antibiotikum Sziklás-hegységi foltos lázban a tetraciklin, a doxiciklin és a klóramfenikol. Enyhe esetekben szájon át, súlyosabb fertőzésekben intravénásan adják. Az antibiotikum kezelés jelentősen, 20%-ról 5%-ra csökkentette a halálozási arányt. Későn kezdett gyógyítás esetén nagyobb a halálozás valószínűsége. Mivel azonban a legtöbb kullancscsípés mégsem eredményez Sziklás-hegységi foltos lázat, egyszerű kullancscsípés után az orvos általában nem ír fel antibiotikumot. Az illetőtől csupán annyit kér, hogy bármilyen tünetet rögtön közöljön.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

195. FEJEZET Rickettsiózisok, erlihiózisok
Sziklás-hegységi foltos láz
Erlihiózisok »