MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Szeptikus sokk
A szeptikus sokk vérmérgezés (szepszis)
kapcsán fellépő keringési elégtelenség, melynek során a vérnyomás veszélyesen csökken és
több szerv működése károsodik a vérellátás zavara miatt.
A sokknak, vagyis keringési elégtelenségnek 
számos oka
lehet, ezek egyike a vérmérgezés (szepszis). A szeptikus sokk leggyakoribb
újszülöttekben, 50 év feletti egyénekben, és gyengült
védekezőrendszerű betegekben. Nagyobb a szeptikus sokk kockázata alacsony
fehérvérsejtszám (AIDS-es vagy rákos betegek, vagy kemoterápiában részesülők), illetve
idült betegség esetén (például cukorbetegség vagy májzsugor).
A szeptikus sokkot citokinek váltják ki (az immunrendszer által a fertőzés ellen
termelt vegyületek) és bizonyos kórokozók méreganyagai
(toxinok). Ezek az anyagok az ereket tágulásra késztetik (dilatáció), ami
vérnyomáscsökkenést eredményez. Ennek következtében az életfontosságú (vitális) szervek
- mindenekelőtt az agy és a vesék - vérellátasa kárt szenved. A vérellátas annak
ellenére csökken, hogy a szervezet igyekszik tartani azt a szívverés (pulzus) és a
kilökött vér mennyiségének emelésével. Később azonban a méreganyagok és a fokozott
megerőltetés miatt a szív teljesítőképessége kimerül, aminek következtében még kevesebb
vér jut a szövetekhez és a létfontosságú szervek vérellátása még jobban károsodik. A
vérerek fala áteresztővé válik, így a véráramból folyadék lép ki és kerül a szövetek
közé, azokban duzzanatot okozva. Ha az erek e szivárgása és a folyadék kilépése a
tüdőben következik be, nehezítetté válik a légzés (respirációs distressz).
Panaszok, tünetek és kórisme
A szeptikus sokkra utaló első jelek gyakran a zavartság és az éberség csökkenése; e
jelek a vérnyomásesés előtt akár 24 órával vagy még többel mutatkozhatnak. Más korai
panaszok lehetnek a hidegrázás; a gyorsan felszökő láz; a meleg, vértelt bőr; a
szapora szívverés; a rendkívül gyors légzés; az emelkedő és süllyedő vérnyomás. A
vizelet megkevesbedik. A rossz vérellátású szövetekből nagy mennyiségben kerül tejsav
a véráramba, amitől annak vegyhatása savasabb lesz (acidózis), és ez sok szerv
működésében okoz zavart. Még később a testhőmérséklet gyakran kóros mértékben lehűl.
A szeptikus sokk rosszabbodásával egyik szerv a másik után válik elégtelenné. Ha
például a vese válik elégtelenné, a vizelettermelés csökken vagy meg is szűnik, és
anyagcseretermékek (például urea nitrogén) halmozódnak fel a vérben. A tüdők
elégtelensége esetén nehezített a légzés, és a vérben csökken az oxigén szintje. A
szív rossz működése folyadék-viszszatartást és a szövetek duzzanatát eredményezi.
Ezenkívül a vér megalvadhat az ereken belül.
A szeptikus sokk kórismézéséhez többszöri vérvétel és azok elemzése segíthet. A
fehérvérsejtek túl magas vagy túl alacsony száma, az oxigénszint esése, a vérlemezkék
számának csökkenése, a nagymennyiségű tejsav és anyagcseretermékek mind jelzői a
keringési elégtelenségnek. A kezelőorvos ujjbegyre illeszthető érzékelőt használhat a
vér oxigénszintjének követésére. Elektrokardiográfiás vizsgálattal (EKG)
szívritmuszavar mutatkozhat, utalva a szív elégtelen vérellátására. A vérből
tenyésztéseket végeznek a fertőzést okozó organizmus azonosítására. Mivel a
vérmérgezésen kívül számos más oka is lehet a sokknak, kiegészítő vizsgálatok lehetnek
szükségesek azok kizárásához.
Kezelés és kórjóslat
Amint a szeptikus sokk tüneteit észlelik, a beteget intenzív osztályon kell
elhelyezni a további kezeléshez. Nagy mennyiségű folyadékot adnak infúzióban a
vérnyomás emelésére. A gyógyszerelés célja, hogy javítsa az agy, a szív és más szervek
vérellátását. Oxigént is adni kell. A tüdő elégtelensége esetén lélegeztetőgépre lehet
szükség a gázcsere biztosításához.
Ha már sikerült vérmintákat venni tenyésztés céljára, nagy adagban intravénás
antibiotiumok adását kezdik. Az eredmény megérkezéséig és a kórokozó azonosításáig
általában legalább két antibiotikumot adnak együtt, hogy nagyobb esélyt adjanak a
baktériumok elpusztítására.
A tályogokat kiürítik és a katétereket is eltávolítják, mert ezek is lehetnek a
fertőzés forrásai. Műtéttel távolítják el az esetleges halott szöveteket, például
gangrénát a belekben. Minden erőfeszítés ellenére a szeptikus sokkos betegek több mint
25%-a meghal.
