Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mi történik az őstermelőkkel, hova jelentenek, ki jelenti be őket?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Sercegő üszök (gázgangréna)

A sercegő üszök (gázgangréna, gázflegmóne) az izomszövet életveszélyes fertőző betegsége, melyet legtöbbször az anaerob Clostridium perfringens baktérium, illetve más Clostridium fajok okoznak.

A sercegő üszök vagy gázgangréna az izomszövetet érintő, gyorsan terjedő Clostridium-fertőzés, mely kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezet. A kórokozók gázt termelnek, ami a fertőzött szövetben marad. Az Egyesült Államokban évente több ezer gázgangréna esetet számlálnak. Általában sérülést vagy sebészi beavatkozást követően alakul ki, de enélkül is előfordulhat - leginkább vastagbélrákban vagy fehérvérűségben (leukémia) szenvedő betegekben. Vastagbél- és epehólyag-műtétekkel szövődik leggyakrabban. A sérülések közül azok a legveszélyesebbek gázgangréna szempontjából, amelyeket por vagy növényi anyag szennyez, vagy amelyekben roncsolt és elpusztult szövetmaradék van. Nyílt törés és fagyás ugyancsak kifejezetten hajlamosít sercegő üszökre.


Panaszok, tünetek és kórisme

A sercegő üszök vagy gázgangréna igen nagy fájdalommal jár a fertőzés helyén. E terület kezdetben duzzadt és vértelen, de később vörössé, majd barnává, végül zöldes-feketévé válik. Gyakran nagy hólyagok képződnek. Légbuborékok a hólyagokat kitöltő folyadékban láthatók, vagy a bőr alatt tapinthatók. A sebből folyó váladék szagát édeskésnek írják le, szemben a más anaerob fertőzésekre jellemző rothadó szaggal.

A fertőzés előrehaladtával a beteg izzadékonnyá és igen feszültté válik; hányás is előfordulhat. A gyors szívverés és légzés nem ritka. E jelenségeket a kórokozók által termelt méreganyagok idézik elő. A beteg rendszerint kimondottan élénk, de végül elveszti eszméletét (kóma), vérnyomása esik (sokk) és hamar beáll a halál.

A gázgangréna diagnózisa a beteg tünetein és fizikális vizsgálatán alapszik. Ha az orvos a röntgen képen az izomszövetben levegőt lát, ez valószínűsíti aClostridium-fertőzés gyanúját, bár gázbuborékok előfordulhatnak nemClostridiumokozta anaerob fertőzésekben is. A sebváladék mikroszkópos vizsgálatával azonosíthatók a kórokozók, és a tenyésztés is igazolhatja jelenlétüket - de mivel a sercegő üszök gyorsan halálhoz vezet, a kezelést mindig megkezdik a tenyésztési eredmények megérkezése előtt.


Megelőzés, kórjóslat és kezelés

A sebek alapos tisztítása, az idegen részek és az elhalt szövet eltávolítása a legjobb módja aClostridiumokokozta sebfertőzés megelőzésének. A műtét-utáni (posztoperatív) fertőzések kivédésére intravénás antibiotikumokat adnak a hasfelnyitással járó beavatkozások előtt, alatt és után. AClostridiumokokozta fertőzések elleni védőoltás nincs.

A sercegő üszök kezelés nélkül 48 órán belül halállal végződik. Még a kezelés ellenére is meghal minden nyolcadik személy, akinek végtagját kezdte ki a fertőzés; akiknek pedig törzsén volt a betegség, háromból kettő hal meg.

Sercegő üszök gyanúja esetén azonnal meg kell kezdeni a kezelést. Nagy adagú antibiotikumokat adnak, többnyire penicillint és klindamicint, az elhalt és fertőzött szöveteket sebész távolítja el. Végtagot érintő gázgangréna esetén öt személyből egynek el kell távolítani a fertőzött végtagot (amputáció). A magas nyomású oxigénkamrában (hiperbárikus oxigén) történő kezelés értéke nem bizonyított; az ilyen kamrák egyébként sem állnak mindenhol rendelkezésre.