Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Lépfene (antrax)

A lépfene egy Gram-pozitív baktérium, aBacillus anthracisokozta fertőzés, mely tüneteket rendszerint a bőrön, a tüdőben vagy az emésztőrendszerben okoz.

Az antrax olyan betegség, mely végzetes kimenetelű is lehet. Általában állatok terjesztik az emberre, elsősorban a szarvasmarha, a kecske és a juh. A baktérium betokosodott alakja, a spóra a talajban és állati termékekben (például a gyapjúban) évtizedekig életképes maradhat, a hideg vagy a magas hő nem árt neki. A legcsekélyebb érintkezés is könnyen fertőzéshez vezet. Az ember többnyire bőrén át fertőződik, esetleg a spórák belélegzése (inhalálás) vagy szenynyezett és nem eléggé átsült hús fogyasztása által. Emberről emberre nem terjed a fertőzés.

Mivel belélegzés esetén a lépfene nagy valószínűséggel halálos kimenetelű, bizonyos országok és terroristák biológiai fegyverként fontolóra vették, illetve alkalmazták. Lásd még A kórokozó többféle méreganyagot termel, melyek a tünetek sokszínűségéért felelnek.


Panaszok, tünetek és kórisme

A lépfene bőrtünetei fájdalmatlan, vöröses-barnás kiemelkedésekkel kezdődnek 1-5 nappal a fertőződés után. A kiemelkedésből hólyag lesz, ami megkeményedik és végül kifakad, fekete pörköt, vart hagyva maga után. Az érintett területhez tartozó nyirokcsomók megduzzadhatnak, a beteg rosszul érzi magát - néha izomfájdalmat, fejfájást, lázat, hányingert, hányást panaszol. Kezelés nélkül minden ötödik ember meghal.

Tüdőantrax elsősorban gyapjúfeldolgozók betegsége, a lépfene spórák belélegzését követően alakulhat ki. A spórák a tüdőhöz közeli nyirokcsomókban szaporodnak. A lépfene baktériumok által termelt méreganyagok miatt a nyirokcsomók megnagyobbodnak, szétesnek, és vérzésükkel továbbadják a fertőzést a környező mellkasi szöveteknek. Fertőzött folyadék halmozódik fel a tüdőben, a tüdő és a mellkasfal közti térben (a mellhártyán, vagyis pleurán). Két szakaszban zajlanak a tünetek. Az első 2-3 napban enyhe, megfázáshoz hasonló tüneteket látunk, mérsékelt fájdalmakkal, lázzal, száraz köhögéssel. Ezután hirtelen súlyos légzési nehezítettség lép fel, magas lázzal, izzadással, majd hamar keringési elégtelenségbe (sokk) és kómába megy át. E második szak feltehetően a nagymértékű toxin-kiáramlás következménye. A fertőzés az agyvelőt és az agyhártyákat is elérheti (meningoenkefalitisz). A súlyos tünetek kezdete utáni 24-36 órában sokan meghalnak, az időben kezdett gyógykezelés ellenére is.

Az emésztőrendszeri (gasztrointesztinális) antrax ritka. Ha valaki fertőzött húst eszik, a baktérium a szájüregben, a torokban vagy a belekben szaporodik, és súlyos vérzést és szövetelhalást okozó méreganyagokat termel. Garatfájdalom, nyaki duzzanat, hasi fájdalom, hányás és véres hasmenés lehetséges. Kezelés nélkül a betegek felét elveszítjük.

Az antraxos bőrelváltozások jellegzetesek, felismerhetők. Ha valakiről tudott, hogy állatokkal került kapcsolatba, vagy olyan területen tartózkodott, ahol másoknak is volt lépfenéjük, ez segíti az orvost a kórismézésben. A lépfene baktériumok mikroszkóp alatt könnyen felismerhetők a bőrből vagy testnedvekből származó mintákban. A kórokozókat tenyészteni is lehet. A vérben kimutathatók a bakteriális DNS darabjai vagy a kórokozó toxinjaival szemben termelt ellenanyagok. Antraxos tüdőbetegségben a kórokozók sokszor, de nem mindig, a köpetben is megjelennek. Súlyos fertőzésben előfordul, hogy a beteg meghal, mielőtt a vizsgálati eredmények igazolják betegségét, ezért a kezelést általában már a lépfene gyanúja esetén megkezdik.


Megelőzés és kezelés

Lehetőség van a lépfene-fertőzésnek kitett személyek oltására - ilyenek az állatorvosok, laboratóriumi dolgozók, állati szőröket feldolgozó üzemek alkalmazottai. Mivel a lépfene biológiai fegyverré is válhat, az Egyesült Államokban a fegyveres testületekhez tartozók többsége is megkapta az oltást. A sokat hangoztatott aggodalmak ellenére az 1,25 millió, antrax ellen beadott védőoltás után nem tapasztaltak súlyos mellékhatást. A lépfene betegséggel fertőzött egyéneknek megelőzés céljából szájon át ciprofloxacint vagy doxiciklint lehet adni, amíg a kórokozó penicillin-érzékenysége nem ismert. Amennyiben a penicillin-érzékenység igazolódik, gyermekeknek szájon át amoxicillint adunk megelőzési céllal.

A kialakult betegséget együttesen adott antibiotikumokkal kezeljük, ciprofloxacinhoz vagy doxiciklinhez vénásan klindamicint, rifampicint vagy penicillint adunk. Kortikoszteroidok is adhatók a garatvizenyő mérséklésére. Minél később kezdődik a kezelés, annál nagyobb a halálozás.