A kanyaró (morbilli), a mumpsz (parotitisz vagy nyálmirigygyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) vírus okozta fertőzések. Oltani kell azokat az 1956 után született személyeket, akik még nem estek át e betegségeken - de ki vannak téve a fertőzésnek - és nem kapták meg a két oltásból álló sorozatot. A fertőzés veszélye többek között azoknál áll fenn, akik iskolát, katonai szolgálatot kezdenek, oktatási vagy gyermekmegőrző intézményekben dolgoznak. Terhes anyákat és azokat, akik a neomicin nevű antibiotikumra illetve tojásra allergiásak, nem szabad oltani.

Kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen egyenként is lehet oltani. A mindhárom ellen védettséget egyszerre nyújtó kombinált oltóanyag természetesen jóval elterjedtebb. Már csak azért is ez az oltás javasolt, mert ha valakinek az egyik fertőzés ellen védettségre van szüksége, rendszerint a másik kettő ellen is szüksége van.

A tetanusz elleni védőoltás nem a tetanusz baktérium, hanem az általa termelt méreganyaggal szemben védi a szervezetet. A tetanusz betegség gyakran végzetes kimenetelű, ezért a védőoltás különösen fontos. A három injekcióból álló első sorozatot 6 hónap alatt kell megkapnia minden felnőttnek, akit gyermekkorban nem oltottak. Emlékeztető oltás adása 10 évente ajánlott. Felnőttek a tetanusz oltást önmagában, vagy a diftéria vakcinával együtt, egy szúrásban kapják. Gyermekek hármas kombinációt kapnak tetanusz, diftéria (torokgyík), és szamárköhögés (pertusszisz) ellen. A felnőtteket nem kell szamárköhögés ellen oltani.

A hepatitisz-A vírusa elleni védőoltás ajánlott felnőtteknek és 2 évnél idősebb gyermekeknek, akik az Egyesült Államokon, Kanadán, Észak/Nyugat Európán, Ausztrálián, Új-Zélandon és Japánon kívül eső területekre utaznak, továbbá intravénás kábítószer-élvezőknek, homoszexuális férfiaknak, idült májbetegségben illetve véralvadási zavarban szenvedő egyéneknek. 6-12 hónap különbséggel, két szúrásban oltanak. Olyan közösségekben, ahol magas a hepatitisz-A aránya, gyermekek eleve meg kell, hogy kapják az oltást.

A hepatitisz-B oltás javallott minden olyan gyermeknek és felnőttnek, akinél kifejezett a hepatitisz-B vírusával való találkozás kockázata. A veszélyeztetettek között találjuk az egészségügyi dolgozókat, a halottakkal foglalkozókat, a vérátömlesztésben vagy művese-kezelésben gyakran részesülőket, az intravénás kábítószer-élvezőket, a szex-partnerüket sűrűn cserélő egyéneket, valamint azok partnereit és a velük egy házban élőket, akik tudottan hepatitisz-B hordozók.

Az oltássorozat három vagy négy injekcióból áll. Ha oltás után valaki kapcsolatba kerül a vírussal, az orvos megméri az illető hepatitisz-B ellenes antitestjeit. Ha az ellenanyag szint alacsony, még egy szúrásra lehet szükség a hepatitisz-B vakcinával. Az oltóanyag előállításához élesztőgombát használnak, ezért azon személyek, akik élesztőre túlérzékenyek, nem olthatók.

Valamennyi gyermeket oltani kell aHaemophilus influenzaeB-típusú baktérium ellen. Nem szükséges védeni a felnőtteket, mert a fertőzés náluk nagyon ritka.

Az influenza vírus elleni oltás ajánlott mindenkinek, akinél nagy a kockázat, hogy influenza vagy annak szövődményei kialakulhatnak. A veszélyeztetettek közé tartoznak a csecsemőotthonok lakói, az 50 évnél idősebbek, valamint az egészségügyi dolgozók, továbbá a tartós szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők, a cukorbetegek, akiknek veseelégtelenségük, sarlósejtes vérszegénységük, károsodott immunrendszerük, vagy emberi immunhiány-vírus fertőzésük van (human immundeficientia virus - HIV, az AIDS vírusa).

Az influenzajárvány rendszerint december második felében vagy a tél közepén kezdődik. Éppen ezért szeptember-október táján érdemes oltani. Az oltást ugyanis évente ismételni kell, ahogy a vírus is évről évre változik.

A pneumokokkusz-okozta fertőzés elleni védőoltás tanácsolt minden gyermeknek; az újonnan kifejlesztett gyermekvakcina igen hatékony. Felnőttek közül azokat kell oltani a felnőtt oltóanyaggal, akik kimondottan veszélyeztetettek tüdőgyulladásra. Tüdőgyulladásra veszélyeztetettek azok, akik tartós betegségben (különösen szív- ill. tüdőbetegségben) szenvednek, akiknek nincs működőképes lépük, a vérrákban szenvedők, az iszákosok, és akiknek agyfolyadék-szivárgásuk van.

A felnőtt oltóanyag általában az esetek kétharmadában hatásos, de leromlott állapotú idős emberekben kevésbé. Nem is annyira magát a tüdőgyulladást akadályozza meg, inkább a pneumokokkusz-okozta tüdőgyulladás (pneumónia) néhány súlyos szövődményét. Habár egyetlen injekció életre szóló védettséget jelent, az igazán veszélyeztetetteket tanácsos 6 évente oltani.

Minden gyermeket oltani kell gyermekbénulás ellen. Sokáig leginkább az élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyagot használták az Egyesült Államokban, mégpedig szájon át. Sajnos azonban minden 2,4 millió egyénből, akik ezt a polio oltást kapják szájon át, egy gyermek megbetegszik (a szájon át adott oltástól nagyobb eséllyel betegszenek meg gyermekbénulásban azok, akiknek védekezőrendszerük gyenge). Éppen ezért az USA-ban jelenleg injekcióban adható, elölt vírust tartalmazó polio oltást használnak, ami nem okozhat polio-betegséget.

Mivel a gyermekbénulás manapság már igen ritka az Egyesült Államokban, oltatlan egyéneket nem kell oltani, ha már elmúltak 18 évesek, hacsak nem utaznak olyan területre, ahol a polio-betegség gyakori.

A bárányhimlő elleni védőoltás Amerikában része a gyermekkorban ajánlott rutin oltásoknak. Az oltóanyag viszonylag új, idősebb gyermekeknek és felnőtteknek tehát, akik még nem kapták ez oltást és még nem voltak bárányhimlősek, szükségük lehet az oltásra, annál is inkább, mert a fertőzés súlyosabb betegséget okozhat felnőttkorban. Az oltással nem lehet minden bárányhimlő esetet kivédeni, de ha az oltás ellenére valaki mégis megkapja, enyhébb tünetekkel zajlik. Úgy tűnik, a bárányhimlő elleni védőoltással meg lehet előzni az övsömört is, a bárányhimlő e szövődményét, mely évekkel később okoz fájdalmas hólyagokat a bőrön.

Az oltást két adagban adják, 4-8 hetes időközzel. Nem szabad vakcinálni terhes asszonyokat, 9 hónapnál fiatalabb csecsemőket, legyengült immunrendszerű egyéneket, ill. olyan személyeket, akiknek csontvelői vagy nyirokrendszeri rákos betegségük van.

A himlő vagy fekete himlő ellen régebben rendszeresen oltottak, de 20 éve abbahagyták, mert több betegség már nem fordult elő. Mivel az oltóanyag védőhatása mintegy 10 évig érvényes, ma a legtöbb ember újból fogékony a betegségre. A himlő terroristák általi felhasználásától való félelem miatt felvetődött a védőoltás visszaállításának lehetősége. Az oltás viszonylag biztonságos, de egy millió, még nem oltott emberből körülbelül 100-nál lép fel súlyos mellékhatás, és ebből 1 halállal végződik. A súlyos, nem kívánt hatás, illetve haláleset kockázata alacsonyabb a korábban már oltott személyekben. Ha tehát a himlő elleni védőoltást visszaállítják, valószínűleg csak a járványos területen élők számára lesz ajánlott. Akkor a leghatásosabb, ha rögtön a betegséggel való találkozás után adják, de még azokon is segíthet, akik a tünetek megjelenése utáni első napokban kapják.