Húgyhólyag-sérülés gyakran következik medencesérülés következményeként, pl. közúti balesetben vagy zuhanás miatt. Nyílt sebek általában lövés eredményeként keletkeznek a húgyhólyagon. A húgyhólyag megsérülhet véletlenül is, diagnosztikus vizsgálat vagy medence- illetve alhasi műtét során.
Betegség információkKereséshez » Tartalomjegyzékhez »
Panaszok, tünetek és kórisme
A sérülés leggyakoribb tünetei a vizeletben található vér és a vizelési nehézség. Amennyiben a húgyhólyag alsó része (ahol a vizelést irányító izmok helyezkednek el) sérül meg, a beteg gyakran vizel, illetve akaratlanul távozik a vizelete (inkontinencia). Ha a sérülés fertőzést okoz, vizeléssel kapcsolatos változások, illetve láz jelentkezhet.
Amennyiben nem kezelik a sérülést, szövődmények, pl. gyakori, sürgető vizelési inger, fertőzés és inkontinencia léphet fel.
A diagnózis legkönnyebben cisztográfiával állítható fel, azaz röntgenfelvételen látható kontrasztanyagot fecskendeznek a húgyhólyagba, majd röntgenfelvételeket készítenek, amiken a szivárgás látszik.
Kezelés
Az enyhe sérülések - zúzódások és szakadások egyaránt - a húgycsőbe helyezett katéterrel gyógyíthatók. A katétert 5-10 napig kell benthagyni, amíg a húgyhólyag meggyógyul. A súlyosabb vagy a hasüregbe vizeletszivárgást okozó sérüléseknél műtétet kell végezni kiderítendő a sérülés kiterjedését, illetve helyreállítandó azt. A vizelet ezután hatékonyabban leereszthető két katéterrel, az egyiket a húgycsövön (transzuretrális katéter), a másikat az alsó hasi bőrön keresztül közvetlenül a húgyhólyagba (szuprapubikus katéter) vezetve. A katétereket 7-10 nap után távolítják el, mikor a húgyhólyag már kielégítően meggyógyult. Az esetlegesen kialakuló szövődményeket kezelni kell.
150. FEJEZET Húgyúti sérülések







