A vérerek az artériákat (ütőereket), az arteriolákat (kis ütőereket), a kapillárisokat (hajszálereket), a venulákat (kis visszereket) és a vénákat (visszereket) jelölik. A teljes vérmennyiség ezeken az ereken keresztül szállítódik. Az erős, hajlékony és rugalmas artériák szállítják el a szívből a vért, ezekben a legnagyobb a vér nyomása. Mivel rugalmasak, a szív két ütés közti pihenése alatt passzívan összeszűkülnek, segítve ezzel a vérnyomás fenntartását. Az artériák egyre kisebb és kisebb erekbe torkollnak, végül az arterioláknak nevezett nagyon kis erek lesznek belőlük. Az artériák és az arteriolák izmos fallal rendelkeznek, amik változtatni tudják átmérőjüket, hogy növeljék vagy csökkentsék a szervezet bizonyos részeibe irányuló véráramlást.
A hajszálerek nagyon apró, rendkívül vékony falú erek, amik hídként funkcionálnak az artériák (amik a szívtől elfele szállítják a vért) és a vénák (amik a szív felé szállítják a vért) között. Vékony faluk lehetővé teszi, hogy az oxigén és a tápanyagok átjussanak a vérből a szövetekbe, és hogy az anyagcseretermékek a szövetekből belépjenek a vérbe.
A hajszálerekből a vér nagyon apró vénákba, a venulákba áramlik, onnan pedig a
vénákba, amelyek visszatérnek a szívbe. A vénáknak sokkal vékonyabb faluk van, mint az
artériáknak, legfőképp azért, mert a bennük levő nyomás is sokkal kisebb. A vénák ki
tudnak tágulni (dilatálni), ahogy a bennük levő folyadék mennyisége nő. Néhány vénában,
különösen a láb vénáiban, billentyűk vannak, amelyek megakadályozzák a vér
visszaáramlását. Ha ezek a billentyűk nem zárnak jól, a visszafolyó vér kitágíthatja a
vénákat, amelyek ettől megnyúlnak, és kanyargós lefutásúvá válnak. A test felszínén levő
kitágult, kanyargós lefutású vénákat várixoknak hívják. 
Ha egy ér elszakad, letépődik vagy elvágják, a vér kilép az érből. A vér kifolyhat a testből, ez a külső vérzés, vagy bejuthat a szerveket körülvevő térbe, vagy magukba a szervekbe, ez a belső vérzés.
