Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Ateroembóliás vesebetegség

Ateroembóliás vesebetegségben számtalan apró ateroembolus érkezik a vese fölötti artériákból, és zárja el a veseartériák legkisebb ágait, ami veseelégtelenséghez vezet.

Az érfalhoz, általában az aorta falához tapadó kemény, zsíros anyag apró darabkái szakadnak le és sodródnak el a legkisebb veseartériákig, elzárva ott a keringést. Ez a folyamat általában mindkét vesét egyidőben és egyenlő mértékben érinti.

A zsíros anyag spontán is leszakadhat, amennyiben az aortában súlyos ateroszklerózis áll fenn, de műtét vagy angioplasztika szövődményeképp is előfordulhat, vagy az aortát érintő képalkotó eljárások, például angiográfia kapcsán, mikor az aorta falához tapadó zsíros anyag darabkái véletlenül lesodródnak. A veseartéria embolizációja sokkal gyakoribb idős emberekben.


Panaszok, tünetek és kórisme

A betegség rendszerint lassan progrediáló veseelégtelenséget eredményez, ami mindaddig nem okoz tüneteket, míg előrehaladottá nem válik. Ha az artériák elzáródását műtét, vagy az aortát érintő képalkotó eljárás idézte elő, a veseelégtelenség gyakran hirtelen alakul ki. A vizeletképződés többnyire csökken.

Ahogy a veseelégtelenség időtartama és súlyossága nő, a tünetek széles skálája alakulhat ki, kezdve a kimerültséggel, émelygéssel, étvágytalansággal, viszketéssel és koncentrálási nehézséggel. A tünetek a veseelégtelenségből származó izomműködési, agyi és idegi, szívműködési, emésztőrendszeri és a bőrt érintő zavarokat tükrözik

Az ateroembólia egyéb szervekben is okozhat tüneteket. Ha ateroembólusok sodródnak a karokba vagy a lábakba, különösen a lábfejekbe, a bőrön csipkeszerű, lilás elszíneződést, és akár üszkösödést is okozhatnak. Ha a szembe kerülnek, hirtelen vakságot eredményezhetnek.

A diagnózisalkotáshoz a legjobb szövetmintát venni a veséből; annak mikroszkópos vizsgálata a legkisebb artériákban zsíros anyag jellegzetes képét mutatja. Ha a bőr elszíneződött, az onnan vett biopszia is hasznos lehet.


Kórjóslat és kezelés

Ha az embólusok eljutnak az agyba, kis agyvérzéseket okozhatnak. A kórjóslat attól függ, milyen gyorsan reagál a szervezet, hogy megelőzze a zsíros anyag további darabkáinak, mint zsírembólusoknak a leszakadását. Amennyiben a szervezet reakciója gyors, csak minimális károsodás alakul ki. Ha továbbra is szakadnak le darabkák, a szervezet egyes részeinek működése elégtelenné válhat, és a beteg meg is halhat.

Az előrehaladott veseelégtelenség egyetlen terápiája a dialízis, és - az esetek egy részében - a veseátültetés.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

145. FEJEZET A vese ereinek rendellenességei