Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Tubulointersticiális vesegyulladás

A tubulointersticiális vesegyulladás (nefritisz) a vese tubulusait és az azokat körülvevő szöveteket (a tubulointersticiális szöveteket) érintő gyulladás.

A betegség lehet akut vagy krónikus, és gyakran eredményez veseelégtelenséget. Különböző betegségek, gyógyszerek vagy a vesére ártalmas mérgek okozhatják.


Okok

A betegség leggyakoribb oka valamilyen gyógyszer kiváltotta allergiás reakció. Ilyen reakciót pl. a penicillin, a szulfonamidok, a vizelethajtók és a nem-szteroid gyulladásgátlók (pl. aszpirin) okozhatnak. Az allergén reakciót provokáló behatásának kezdete után a betegség jelentkezése 5 napon-5 héten belül várható.

A vese bakteriális fertőzése (pielonefritisz) a betegség akut vagy krónikus formáját egyaránt eredményezheti.


Panaszok, tünetek és kórisme

Egyes betegeknek kevés tünete van, ha van egyáltalán. A tünetek, ha fellépnek, igen változatosak lehetnek, jelentkezhetnek hirtelen vagy fokozatosan is.

Ha a kórkép hirtelen alakul ki, a vizelet mennyisége lehet normális, vagy annál kevesebb. Bizonyos betegekben húgyúti fertőzés jelei: láz, fájdalmas vizelés, gennyes vizelet és deréktáji vagy oldalfájdalom jelentkeznek. Amennyiben a betegséget allergiás reakció okozta, a tünetek között láz és kiütések is előfordulhatnak.

Amennyiben a betegség fokozatosan alakul ki, akkor elsőként a veseelégtelenség tünetei - pl. viszketés, fáradtság, étvágytalanság, hányinger, hányás, légzési nehézség - jelentkeznek. A vérnyomás a betegség korai szakaszaiban normális vagy enyhén emelkedett.

Laboratóriumi vizsgálattal általában a veseelégtelenség jelei, pl. a vérben felgyűlő melléktermékek mutathatók ki. Biztos diagnózist csak vesebiopsziával lehet felállítani, biopsziát azonban ritkán végeznek, kivéve, ha az okot nem találják, illetve kortikoszteroidos kezelés lehetősége merül fel.

Hirtelen kialakuló betegségben a vizelet lehet közel normális, és csak nyomokban található benne fehérje és genny, de a rendellenességek gyakran szembeszökőek. A vizeletben fehérvérsejtek, köztük eozinofilok fordulnak elő nagy mennyiségben. Eozinofilok ritkán jelennek meg a vizeletben, jelenlétük szinte biztossá teszi, hogy a betegnek allergiás reakció által kiváltott tubulointersticiális vesegyulladása van. A vérben található eozinofilek szintje is magas lehet.

Ha a kiváltó ok allergiás folyamat, a vesék általában a reakció által okozott gyulladás miatt megnagyobbodnak. A megnagyobbodás röntgenfelvételen vagy ultrahangos vizsgálaton fedezhető fel.


Kórjóslat és kezelés

A veseműködés az ártalmas szer elhagyása vagy az alapbetegség sikeres kezelése után általában helyreáll, bár bizonyos mértékű vesehegesedés gyakori. Ha a betegséget allergiás reakció okozta, a veseműködés helyreállása kortikoszteroid adásával felgyorsítható. Ha a veseműködés romlik és veseelégtelenség alakul ki, többnyire dialízisre van szükség. Egyes esetekben a károsodás visszafordíthatatlan, a veseelégtelenség krónikussá válik.

Amennyiben a gyulladás fokozatosan fejlődik ki, a vesekárosodás a vese egyes részeit eltérő sebességgel érinti. Ha a proximalis kanyarulatos csatorna sérül meg, a nátrium, a kálium, a bikarbonát, a húgysav és a foszfát visszaszívása változhat meg, emiatt alacsonnyá válik a bikarbonát (metabolikus acidózis), a kálium (hipokalemia), a húgysav (hipourikemia) és a foszfát (hipofoszfatemia) szintje. A distalis kanyarulatos csatorna károsodása többnyire a vizeletkoncentráló képességet befolyásolja, és a napi vizeletmennyiség fokozódásával (poliuria) jár. A vesekárosodás idővel a vese nagy részét vagy egészét érinti, ezért dialízisre vagy veseátültetésre van szükség.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

144. FEJEZET Nefritisz (vesegyulladás)