Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mi a várólista lényege?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

144. FEJEZET - Nefritisz (vesegyulladás)

A nefritisz a vesék gyulladása. Oka lehet a vese bakteriális fertőzése (pielonefritisz) Lásd még vagy mérgezés, de gyakrabban alakul ki kóros immunreakció eredményeként. Ez két módon történhet: (1) az antitest megtámadja a vesét vagy, a vese sejtjeihez kötött anyagot (antigént), ami immunreakciót vált ki; (2) az antigén és az antitest a testben máshol kapcsolódik össze, immun-komplexet képez, ami ezután kötődik a vese sejtjeihez.

A vesegyulladás egyes típusaiban a vese szöveteit fehérvérsejtek vagy antitestek árasztják el. Más típusú betegségekben a gyulladás szövetvizenyővel vagy -hegesedéssel jár, fehérvérsejtek vagy antitestek megjelenése nélkül. A betegség a vesében bárhol kialakulhat.

A vesegyulladás leggyakrabban a mikroszkopikus, a vért megszűrő pórusokkal rendelkező ér-gomolyagokat (glomerulusokat) érinti. Az ilyen gyulladást glomerulonefritisznek nevezzük.

Ha egy glomerulus megsérül, a vérből normálisan ki nem szűrt anyagok - pl. fehérjék, vörösvérsejtek és fehérvérsejtek - jutnak át a glomeruluson a később vizeletté váló folyadékba. A glomerulusok fokozódó károsodásával a vizelettermelés csökken, az anyagcsere melléktermékek felgyűlhetnek a vérben. Súlyos károsodás esetén a gyulladt sejtek és a sérült glomeruláris sejtek összegyűlnek, összenyomják a glomerulusban található kapillárisokat, így megakadályozzák a szűrést. Hegesedés alakulhat ki, korlátozva a veseműködést és csökkentve a vizelettermelést. Egyes esetekben kis vérrögök (mikrotrombusok) képződnek a kis vérerekben, tovább rontva a veseműködést.

A glomerulonefritisznek három fő típusa van: a nefritisz szindróma, a nefrózis szindróma, valamint a tünetmentes proteinuria-hematuria szindróma. A három betegségtípus nem zárja ki egymást, a betegben egyszerre kettő is fennállhat, illetve a típus megváltozhat a betegség folyamán.

Ritkábban a vesegyulladás a tubulusokat és az azt körülvevő szöveteket (tubulointersticiális szöveteket) érinti. Ezt a betegséget tubulointersticiális vesegyulladásnak nevezzük. A vese tubulusai mikroszkópikus csövecskék, folyadékot és a glomerulusok által a vérből kiszűrt anyagokat szállítanak a vizeletet a vesemedencébe vezető csatornához. A tubulointersticiális szövetek a tubulusokat veszik körül, illetve elválasztják azokat egymástól. Ha gyulladás miatt károsodnak a tubulusok és a tubulointersticiális szövetek, a vesék vizelet-koncentráló, anyagcsere melléktermékeket kiürítő, valamint a nátrium és az egyéb elektrolitok (pl. kálium) kiválasztását szabályozó képessége megszűnhet. A károsodás következményeként gyakran alakul ki veseelégtelenség.

A vesegyulladás a vese ereit is megtámadhatja, ebben az esetben vaszkulitiszről (érgyulladásról) beszélünk.