Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Orvosválasztási nyilatkozat csak a kórházban dolgozó illetve azzal szerződésben álló orvosokra vonatkozik? (tehát más kórházban dolgozókra nem?)
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Akut veseelégtelenség

Akut veseelégtelenségben gyorsan (napok-hetek alatt) romlik a vese azon képessége, hogy a vérben levő anyagcsere melléktermékeket kiszűrje.

A betegséget a vese vérellátásának bármely okból bekövetkezett csökkenése, vagy a húgyutakban bárhol kialakult elzáródás válthatja ki. A vesét közvetlenül érintő betegségek is veseelégtelenséget okozhatnak. Sok betegben a kórkép oka nem azonosítható.

Kapcsolódó kép »

Panaszok, tünetek

A tünetek a betegség súlyosságától, a romlás sebességétől és a kiváltó októl függőek.

Egyes betegekben az első tünet a vízvisszatartás (retenció), a lábfej és a bokák megduzzadása, valamint az arc és a kezek felpuffadása. A beteg vizelete kólaszínűre változhat, ez több vesebetegségre utalhat. A vizelet mennyisége (egészséges felnőttekben napi 0,75 és 2 liter között változik) gyakran napi fél liter alá csökken, esetleg a betegeknek nincs vizelete. Ha kis mennyiségű vizelet termelődik, oliguriáról, ha egyáltalán nem termelődik, anuriáról beszélnek. A betegek egy részében azonban a vizelettermelés normális mennyiségű marad.

Ahogy a betegség során felgyűlnek a testben az anyagcsere melléktermékek, a betegben fáradtság, a koncentráló-képesség csökkenés, étvágytalanság, hányinger és általános viszketés (pruritusz) alakul ki. Gyors szívverés (tahikardia) és szédülés is felléphet.

Ha a betegség oka elzáródás, a vesékben felgyűlő vizelet miatt az elvezető rendszer kitágul (az állapot neve hidronefrózis). Az elzáródás görcsös - enyhe vagy gyötrő - fájdalmat okoz rendszerint a beteg oldala mentén. Egyes hidronefrózisos betegek vizeletében vér található. Ha az elzáródás a húgyhólyag alatt helyezkedik el, az kitágul. Ha a tágulás gyors, a beteg valószínűleg súlyos fájdalmat él meg. Ha lassú, a fájdalom kisebb lehet, a has alsó része azonban elődomborodik a jelentősen nagyobb húgyhólyag miatt.

Amennyiben az akut veseelégtelenség kórházban alakul ki, annak oka általában friss trauma, műtét, gyógyszer vagy a kezelés során szerzett betegség, pl. fertőzés. A veseelégtelenséget kiváltó betegség tünetei uralhatják a képet. Például magas láz, életveszélyesen alacsony vérnyomás (sokk), valamint a szív- vagy májelégtelenség tünetei előzhetik meg a veseelégtelenség tüneteit, lehetnek feltűnőbbek és sürgetőbbek.

A betegséghez vezető egyes tényezők a szervezet más részét is érintik. A Wegener-granulomatózis Lásd még például a vese erei mellett a tüdő ereit is károsíthatja, véres köpetet okozva. A veseelégtelenséget előidéző állapotok gyakran eredményeznek bőrkiütést, mint például poliarteritisz nodoza, szisztémás lupusz eritematózusz és egyes toxikus szerek esetében.


Kórisme

A diagnózis megerősítéséhez vérvizsgálatokkal kell megállapítani a vér kreatinin- és karbamid-nitrogén szintjét. A kreatininszint napi emelkedése akut veseelégtelenségre utal, emellett a koncentráció jól kimutatja a betegség súlyosságát is; minél magasabb, annál súlyosabb a betegség. További vérvizsgálatokkal az anyagcsere-egyensúly veseelégtelenség okozta zavarai, pl. savak felhalmozódása a szervezetben (acidózis), magas káliumszint (hiperkalémia), alacsony nátriumszint (hiponatrémia) és magas foszfátszint (hiperfoszfatémia) mutatható ki.

A fizikális vizsgálat is segíthet az orvosnak azonosítani az akut veseelégtelenség okát. A megnagyobbodott vagy érzékeny vesék, pl. elzáródás okozta hidronefrózisra utalnak. Vizeletvizsgálatokkal, így az üledék elemzésével és az elektrolitok szintjének mérésével, az orvos besorolhatja a betegséget kiváltó okot.

A veséről kompurtertomográfiával (CT-vel) vagy ultrahanggal készített képek hasznosak, olyan alapvető információkat szolgáltatnak, mint pl. a vesék mérete. Ultrahanggal azonosítható például a hidronefrózis vagy a kitágult húgyhólyag. A vese artériáinak és vénáinak röntgenvizsgálata (angiográfia) is végezhető, ha a vérerek elzáródása a gyanítható ok. Alternatív megoldásként szóba jön a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Ha ezek nem derítik fel a betegség okát, biopsziára lehet szükség a diagnózis és a kórjóslat megállapításához.


Kórjóslat és kezelés

Az akut veseelégtelenség és közvetlen szövődményei, így a vízretenció, a vér savassága és magas káliumszintje, valamint a megnövekedett karbamidszint rendszerint sikeresen kezelhető. Az átlagos túlélés 60%, olyan betegekben viszont, akiknek egyszerre több szerve mondja fel a szolgálatot, az 50%-ot sem éri el. A túlélés kb. 90% akkor, ha a betegséget a csökkent vérellátás váltotta ki, mivel a vérzéssel, hányással vagy hasmenéssel bekövetkező folyadékvesztés kezeléssel visszafordítható.

A betegség minden kezelhető okát haladéktalanul vizsgálni kell. Ha például elzáródás áll a háttérben, azt endoszkóposan vagy műtéti úton szüntethető meg.

Gyakran a vese gyógyulásához csak egyszerű, ám gondos támogató kezelésre van szükség, főleg, ha a betegség 5 napnál rövidebb ideje áll fenn, és egyéb szövődmények, pl. fertőzés nem alakultak ki.

A vesén keresztül kiürülő anyagok bevitelét szigorúan korlátozzák. Ide tartozik sok gyógyszer, pl. a digoxin, valamint sok antibiotikum is. A vízbevitelt az elvesztett folyadék pótlására korlátozzák, kivéve, ha folyadékpótlásra van szükség. A beteg súlyát naponta mérik, hogy ellenőrizzék a folyadékbevitelt, ugyanis annak közvetlen mérése pontatlan lehet. Az egy nap alatt bekövetkező súlygyarapodás azt mutatja, hogy a beteg túl sok folyadékot kap.

Egyes tápanyagok (pl. glükóz) mellett a beteg bizonyos aminosavakat (ezek a fehérjék építőkövei) is kap szájon át vagy intravénásan, a megfelelő fehérje-egyensúly fenntartása érdekében. A só (nátrium) és kálium bevitelét általában korlátozzák.

A vér magas káliumszintjét néha szájon vagy rektálisan adott nátrium-polisztirol-szulfonáttal kezelik. Kálcium-sók (kálcium-karbonát vagy kálcium-acetát) adhatók a magas foszforszint kialakulásának megelőzésére, illetve kezelésére.

Ha a betegséget elzáródást okozta, a felépülő beteg folyadékbevitelét nem korlátozzák. A gyógyulás alatt a nátrium és a víz visszavételét a vesék képtelenek elvégezni, ezért az elzáródás oldódása után a vizelet mennyisége jó ideig bőséges marad. Az ilyen betegben a folyadék és az elektrolitok (pl. nátrium, kálium és magnézium) pótlására is szükség lehet.

Az akut veseelégtelenség hosszadalmas is lehet, ekkor az anyagcsere melléktermékeket és a felesleges vizet dialízissel, általában hemodialízissel távolítják el. Lásd még Ilyen esetben a dialízist a diagnózis felállítása után a lehető leghamarabb el kell kezdeni. A dialízisre esetleg csak átmenetileg van szükség, amíg a vese működése helyreáll, ez néhány napot vagy akár több hetet is igénybe vehet. Ha a vesék visszafordíthatatlan, súlyos károsodásokat szenvedtek, az akut veseelégtelenség krónikussá válik.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

143. FEJEZET Veseelégtelenség
Akut veseelégtelenség
Krónikus veseelégtelenség »
Dialízis »