MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Vesék
A vesék 10-12 cm hosszú, bab alakú szervek. A gerincoszlop két oldalán találhatóak, az
emésztőszerveket tartalmazó üreg (hasüreg) mögött. A veséket az aorta egy-egy -
veseartériának nevezett - ága látja el vérrel. A veseartériák fokozatosan egyre kisebb
artériákká ágaznak szét, a legkisebbeket arterioláknak nevezik. Az arteriolákból a vér a
glomerulusokhoz folyik. A glomerulusok mikroszkopikus méretű erek (kapillárisok) csomói.
A glomerulusokból a vér egy másik arteriolán keresztül egy kis vénába kerül. A kis vénák
aztán egyetlen nagy vesevénává szedődnek össze, elvezetve a vért a vesékből.
A nefronok mikroszkopikus méretű egységek, amelyek a vért szűrik, és a vizeletet
termelik. Mindkét vese kb. egymillió nefront tartalmaz. Minden egyes nefron egy
glomerulusból és az azt körülvevő, vékony falú, csésze formájú struktúrából
(Bowman-tokból), egy, a Bowman-tokból a folyadékot elvezető kis csőből (tubulusból) és a
tubulusban áramló vizeletet elvezető gyűjtőcsatornából áll (a folyadék vizeletté
változik, mire eléri a gyűjtőcsatornákat). Minden tubulus három összekapcsolódó részből
áll: a proximális kanyarulatos csatornából, a Henle-kacsból és a disztális kanyarulatos
csatornából. A veséket két részre osztjuk: a külső részre ((kéregre [kortexre])) és a
belső részre ((velőre [medullára])). Az összes glomerulus a kéregben található, míg
tubulusok a kéregben és a velőben egyaránt előfordulnak. A vizelet több ezer nefron
gyűjtőcsatornáin át egy csésze formájú struktúrába, kehelybe (kalixba) kerül. Mindkét
vesében számos kehely található, ezek egy központi üregbe, a vesemedencébe (pielonba)
csatlakoznak. A vizelet innen a vesékhez kapcsolódó húgyvezetékekbe kerül.
A vese funkciói
A normális esetben két vese által ellátott funkciókat egyetlen vese is megfelelően
el tudja látni. Egyes emberek egy vesével születnek, mások donorként ajánlják fel
egyik veséjüket, továbbá sérülés vagy betegség következményeként is károsodhat
valamelyik vese.
Az anyagcseretermékek szűrése és
kiürítése:A vesék fő feladata a vér
szűrése, továbbá az anyagcsere melléktermékek, a víz- és elektrolit-felesleg (pl.
nátrium, kálium, klór, glükóz és bikarbonát) kiürítése. A vese sok gyógyszer
kiürítését is végzi.
A vér a glomerulusokba nagy nyomással érkezik. A vér folyékony részét a
glomerulusban apró pórusok szűrik meg, hátrahagyva a vérsejteket és a legtöbb nagy
molekulát, például a fehérjéket. A tiszta, szűrt folyadék a Bowman-tok űrterébe, majd
az onnan nyíló tubulusba kerül. A tubulus első részén a nátrium, a víz, a glükóz és az
egyéb kiszűrt anyagok újra felszívódnak, és végül visszakerülnek a vérbe. A következő
részen a nátrium, kálium és a klór szívódik vissza, a fennmaradó folyadék folyamatosan
hígul. A híg folyadékból a tubulus következő részében még több nátrium szívódik
vissza, helyette kálium és sav kerül bele.
A folyadék számtalan nefron tubulusain keresztül gyűjtőcsatornákba kerül. Ezekben a
folyadék (most már vizelet) híg vizeletként folyik tovább, vagy további víz szívódik
fel belőle a véráramba, a vizeletet sűrűségét fokozva. Az agyalapi mirigy által
termelt antidiuretikus hormon és egyéb hormonok szabályozzák a vese működését,
befolyásolják a vizelet összetételét, fenntartva a víz- és elektrolit-egyensúlyt.
A vérnyomás
szabályozása:A vese további feladata a
vérnyomás szabályozása a felesleges nátrium kiürítésével. Ha túl kevés nátrium ürül
ki, a vérnyomás általában emelkedik. A vérnyomás szabályzásában a vesék által termelt
renin nevű enzim is szerepet játszik. Ha a vérnyomás a normális szint alá csökken, a
vesék renint bocsátanak ki a véráramba, aktiválva a renin-angiotenzin-aldoszteron
rendszert, ami növeli a vérnyomást. 
A
veseelégtelenségben szenvedő betegek kevésbé tudják szabályozni a vérnyomást,
általában magas vérnyomásuk van.
Hormonok
kiválasztása:A vesék más fontos
feladatokat, például a vörösvérsejtek képződését és a csontok növekedését és
fenntartását is szabályozzák hormonok elválasztásával.
A vesék által termelt eritroprotein nevű hormon a csontvelőt vörösvérsejtek
termelésére serkenti. A csontvelőből a vörösvérsejtek a keringésbe kerülnek.
A csontok növekedése és fenntartása bonyolult folyamat, a test több szervrendszere,
köztük a vesék is részt vesznek benne. A vesék szabályozzák a kálcium és a foszfor
szintjét, amik a csontok egészségesen tartásához elengedhetetlenek. Ezt a bőrben
termelődő és a táplálékban is megtalálható D-vitamin (egy hormon) inaktív formájának
aktív formába (kalcitriol) átalakításával érik el. A kalcitriol serkenti a kálcium és
foszfor felszívódását a vékonybélben.
