MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Vérzéses vastagbélgyulladás
A vérzéses vastagbélgyulladás (hemorrhágiás kólitisz) a gyomor-bél hurut egyik
formája. A betegségben az Escherischia coli (E. coli) egyes törzsei fertőzik meg a
vastagbelet, és egy olyan toxint termelnek, ami véres hasmenést és más súlyos
szövődményeket okoz.
A vérzéses vastagbélgyulladás minden életkorban előfordulhat, leggyakoribb azonban
gyermekekben és idősekben. Észak-Amerikában a vérzéses vastagbélgyulladást okozó
leggyakoribb E. coli törzs az egészséges marhák bélcsatornájában található. A
járványokat általában nem megfelelően elkészített marhahús, főként beefsteak vagy
pasztőrözetlen tej fogyasztása okozza. A pasztőrözetlen gyümölcslé szintén szennyezett
lehet. A betegség egyik emberről a másikra átvihető, főleg pelenkás gyermekek között.
AzE. colitoxinjai károsítják a vastagbél nyálkahártyáját. Ha felszívódnak a véráramba, más
szerveket, például a veséket is érinthetik.
Panaszok, tünetek
A súlyos hasi görcsök hirtelen kezdődnek vizes hasmenés kíséretében, ami 24 órán
belül általában véressé válik. A hasmenés többnyire 1-8 napig tart. Láz rendszerint
nem alakul ki vagy enyhe, néha azonban meghaladhatja a 38,9 Celsius-fokot is.
A vérzéses vastagbélgyulladásban szenvedők mintegy 5%-ában a hemolítikus urémiás
szindróma nevű súlyos szövődmény alakul ki. 
Tünetei a
vörösvérsejtek pusztulása (hemolítikus anémia) miatt fellépő vérszegénység (jellemzői
a kimerültség, a gyengeség és a szédülés), az alacsony vérlemezke-szám
(trombocitopénia) és a gyorsan kifejlődő veseelégtelenség. A betegek egy részében
szövődményként ideg- és agykárosodás, például görcsrohamok vagy szélütés is kialakul.
Ezek a szövődmények általában a betegség második hetében alakulnak ki, és emelkedő láz
előzheti meg őket. A hemolítikus urémiás szindróma gyakrabban alakul ki 5 évesnél
fiatalabb gyermekekben és idősekben. Idős emberekben a vérzéses vastagbélgyulladás még
a hemolítikus urémiás szindróma és a szövődmények kialakulása nélkül is végzetes
lehet.
Kórisme és kezelés
Az orvos általában akkor gyanakszik vérzéses vastagbélgyulladásra, ha a beteg véres
hasmenésről panaszkodik. A diagnózis felállításához azE. colimegfelelő törzseit kell a székletben kimutatni. További vizsgálatok, például
kolonoszkópia végezhetők, ha az orvos gyanúja szerint a véres hasmenésnek más oka
lehet.
A kezelés legfontosabb része az, hogy a beteg elegendő mennyiségű folyadékot
fogyasszon. Egyes esetekben azonban olyan nagy a folyadékveszteség, hogy intravénásan
kell azt pótolni. Főtt gabonafélékből, banánból, rizsből, almaszószból és pirítósból
álló kímélő diétát kell követni. Antibiotikumokat nem adnak, mivel azok növelik a
hemolítikus urémia kockázatát. Szövődmények kialakulásakor intenzív ellátásra, illetve
dialízisre lehet szükség.
