A betegség messze leggyakoribb oka a nem megfelelő fogmosás és fogselyem-használat hiánya. A kellő tisztítás hiányában a lepedék (főleg baktériumokból álló filmszerű anyag) megmarad a fogakon az íny vonalában. Lepedék gyűlhet fel a hibásan illeszkedő töméseknél és a rosszul tisztított részleges fogpótlások, hidak és fogszabályzók körül elhelyezkedő fogakon is. Ha a lepedék több mint 72 órán keresztül megmarad, már egyre nehezebben eltávolítható anyaggá, majd további napok, esetleg hetek múlva fogkővé (kalkulusszá) alakul, amit fogkefével és fogselyemmel már nem lehet maradéktalanul eltávolítani.

Az íny az egészséges rózsaszín helyett vöröses színű lesz, megdagad, és lazává válik, ahelyett, hogy stabilan és szorosan körülölelné a fogat. Az íny könynyen vérezni kezdhet, különösen étkezés és fogmosás során. Lepedék kiváltotta súlyos esetben reggelre összevéreződhet a párnahuzat.

A lepedék által okozott gingivitisz megfelelő szájhigiénével - fogkefe és fogselyem napi használatával - megelőzhető. Egyes szájöblítők is segítenek megelőzni a lepedék kialakulását. Akiknél jellemző a gyakori fogkőképződés, speciális fogkő-gátló fogkrémmel küzdhetnek annak megjelenése ellen. A kialakult fogkövet csak fogorvos tudja eltávolítani. A fogkő kialakulásának ütemétől függően a szakember által végzett tisztításra 3-12 havonta lehet szükség. A rossz szájhigiéne, ínygyulladás kialakulásához vezető, vagy fokozott lepedékképződési hajlamot okozó, kezelést igénylő állapotok még gyakoribb tisztítást tehetnek szükségessé. Mivel az íny vérellátása egészséges esetben kitűnő, a lepedék és a fogkő eltávolítása után hamar gyógyul, és mindaddig az is marad, amíg a páciens rendszeresen tisztítja fogait.

Néhány gyógyszer ínyszövet-burjánzáshoz vezethet, ezáltal nehezebbé válik a lepedék eltávolítása, és gyakran alakul ki gingivitisz. A fenintoin (görcsrohamgátló), a ciklosporin (szervátültetésen átesettek szedik) és a kálciumfelszívódást blokkolók, például a nifedipin (vérnyomás és szívritmuszavarok kezelésére szolgál) okozhat ilyen burjánzást. A szájon át vagy injekcióban alkalmazott fogamzásgátlók is súlyosbíthatják az ínygyulladást, akárcsak az ólom, a bizmut vagy más nehézfém, például nikkel (ékszerek készítésénél használatos).

A gingivitisz kialakulásához vagy súlyosbodásához vezető egészségügyi állapotokat kezelni kell. Ha valakinek íny-burjánzást okozó gyógyszert kell szednie, a felesleges ínyszövet sebészi eltávolítására lehet szükség. A lelkiismeretes otthoni szájhigiéne és a gyakori, fogorvos, vagy szájhigiénikus által végzett tisztítás azonban lelassíthatja az íny növekedését, és szükségtelenné teheti a műtéti beavatkozást.

Ritka esetben a vitaminhiány is gingivitiszt okozhat. A C-vitamin hiány (skorbut) gyulladt, vérző ínyt eredményez. A niacinhiány (pellagra) szintén gyulladást és ínyvérzést okoz, emellett hajlamossá tesz több szájfertőzésre, például a szájpenészre és a nyelvgyulladásra (glosszitiszre) is.

A C-vitamin- és a niacinhiány C-vitamin és niacin tartalmú készítmény és több friss gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend kombinációjával orvosolható.

Vírusos fertőzések is okozhatnak gingivitiszt. A heveny herepeszes gingivosztomatitisz az íny és a száj egyéb részeinek fájdalmas, vírusos fertőzése, oka a herpesz-vírus. A fertőzés hatására az íny élénkvörössé válik, továbbá kis, fehér vagy sárga sebek alakulnak ki a szájban.

A betegség általában 2 héten belül kezelés nélkül is javulni kezd. Az intenzív tisztítás nem segít, ezért a betegnek, amíg a fertőzés fájdalmat okoz, óvatosan kell fogat mosnia. A fogorvos ilyenkor valamilyen érzéstelenítő hatású szájöblítőt ajánl az evés és az ivás során jelentkező kellemetlenségek enyhítésére.

Ugyancsak ínygyulladást eredményezhetnek egyesgombás fertőzésekis. A gombák közönségesen csak nagyon kis mennyiségben növekednek a szájüregben. Antibiotikumok, vagy az általános egészségi állapot romlása, elhanyagolt műfogsorok miatt a gombák száma megemelkedhet. A szájpenész (kandidiázis) gombás fertőzés, amelyben az elszaporodó gombák, különösen aCandida albicansaz ínyt izgató, fehér filmréteget hoznak létre. A film a nyelvet és a száj sarkait is beboríthatja, ledörzsölése után vérző felszínt hagyva maga után.

A szájpenészt valamilyen gombaellenes szer, például nisztatin tartalmú szájöblítő alkalmazásával lehet kezelni. A jó szájhigiéne (gyakori tisztítás fogkefével, fogselyemmel) és a háttérben álló fogászati problémák, például a hibásan illeszkedő protézis kezelése, szintén segíthet. A műfogsor is áztatható nisztatin tartalmú oldatban éjszakánként.

Az elgombásodott fogsor, a műanyag mikrorepedései miatt inkább cserére szorul!

A terhesség súlyosbíthatja az enyhe gingivitiszt, főleg a hormonális változások miatt. A terhes nők egy része tudtán kívül ronthat a helyzeten a szájhigiéné elhanyagolásával, mivel reggeli hányingerük van. A terhesség alatt akár kisebb irritáció, gyakran egy fogkő, az ínyszövet terhességi ínygyulladásnak nevezett, daganatszerű burjánzásához vezethet. A duzzadt szövet, ha megsérül, könnyen vérezni kezd, és zavarhatja az étkezést is.

Ha a terhes nő a reggeli hányingerek miatt nem ápolja fogait, a fogorvos olyan módszereket javasolhat a fogak és az íny tisztántartására, amelyek nem fokozzák az émelygést. A zavaró terhességi ínyszövet szaporulatok műtéttel távolíthatók el, azonban a terhesség végéig, néha még az után is visszatérhetnek.

A menopauza deszkvamativ (hámhiánnyal járó) gingivitiszt, egy kevéssé ismert, fájdalmas állapotot hozhat létre, leggyakrabban posztmenopauzában levő nőkben. Ennek során az íny külső rétegei eltávolodnak az alattuk fekvő szövettől, felfedve az idegvégződéseket. Az íny annyira lazává válhat, hogy külső rétegeit egy vattacsomóval le lehet törölni, vagy a fogorvos sűrített levegővel el tudja "fújni".

Ha a menopauza során a betegség megjelenik, a hormonpótló terápia segíthet. Egyébként a fogorvos kortikoszteroidos tablettákat, vagy közvetlen az ínyre helyezhető pasztát írhat fel.

A leukémia is okozhat ínygyulladást. Tény, hogy a leukémiás gyermekek negyedében a gingiva hiperplázia a betegség első jele. A gyulladást az ínyt beszűrő leukémiás sejtek hozzák létre, a fertőzésekkel szemben lecsökkent védekezés pedig súlyosbítja azt. Az íny vörössé válik, és könnyen vérezni kezd. A vérzés gyakran hosszú percekig vagy még tovább tart, mivel leukémiásokban a vér nem alvad normálisan.

A leukémiás beteg megelőzheti a vérzést, ha a fogakat és az ínyt fogkefe és fogselyem helyett óvatosan, puha gézzel vagy szivaccsal törli le. A fogorvos klórhexidin tartalmú szájöblítőt írhat fel a lepedékképződés csökkentésére, és a fertőzések megelőzésére. Ha a leukémia remisszióba kerül (a tünetek csökkennek, a laboratóriumi eredmények javulnak), jó fogápolással az íny ismét egészségessé válhat.

Ínygyulladás alakulhat ki az áttörésben elmaradt fog koronáját körülvevő ínyszövetben is. Ebben a perikoronitisznek nevezett állapotban az íny részben fedi az áttörésben lévő fogat. A csak részben kinőtt fog körüli ínylebenyben folyadék, ételmaradékok és baktériumok gyűlhetnek fel. A perikoronitisz leggyakrabban a bölcsességfogakban, közülük is elsősorban az alsókban jelentkezik. Ha a felső bölcsességfogak nőnek ki hamarabb, a lebenyre ráharapva tovább növelhetik annak izgalmát. Fertőzések alakulhatnak ki, amik átterjedhetnek a torokra vagy az orcára.

Perikoronitisz esetén a fogorvos kitisztítja a lebeny alatti területet, kiöblíti onnan az ételmaradékot és a baktériumokat. Ha a röntgenfelvételek alapján valószínűsíthető, hogy az alsó fog nem fog teljesen áttörni, a fogorvos eltávolíthatja a felső fogat, és antibiotikus kezelést írhat elő az alsó fog eltávolítása előtti néhány napra. Néha az alsó fogat azonnal eltávolítják.