Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

102. FEJEZET - Öngyilkos magatartás

Az öngyilkos magatartások közé tartozik az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet.

Az öngyilkos magatartás annak tévedhetetlen jele, hogy a beteg kétségbeesettnek, reménytelennek érzi életét. Öngyilkos magatartások közé soroljuk a befejezett öngyilkosságot, az öngyilkossági kísérletet és az öngyilkos gesztusokat. Öngyilkossági kísérletnek a sikertelenül végrehajtott, öngyilkosságot célzó cselekményt nevezzük. Ha az öngyilkosságot célzó cselekmény nem elég komoly ahhoz, hogy halált okozzon, öngyilkos gesztusról beszélünk. Az ilyen gesztust (például 6 paracetamol tabletta bevétele) elkövető személy valószínűleg csak segítségért, figyelemért esedezik, valójában nem akar öngyilkosságot elkövetni. Befejezett öngyilkosságnak a halállal végződő öngyilkossági kísérletet nevezzük.

Az öngyilkosságok gyakoriságáról szóló adatok halotti bizonyítványokból, hatósági vizsgálatok eredményéből származnak, és valószínűleg alábecsülik a valós számokat. Az öngyilkos magatartás nagyon gyakori egészségügyi probléma. Habár az öngyilkos magatartás legtöbbször nem vezet halálhoz, a valódi, élet kioltására alkalmas öngyilkossági kísérletet elkövetők 10%-a éri el szándékát.

Az öngyilkos magatartás minden korban és mindkét nemben előfordul. A serdülők halálának okai között második helyen szerepel az öngyilkosság, az Egyesült Államok népessége körében a 10 legfőbb halálok között van. A befejezett öngyilkosságok aránya a 70 évnél öregebb férfiak körében a legmagasabb. Ezzel szemben az öngyilkossági kísérletek a középkorúnál fiatalabbak között sokkal gyakoribbak. Az öngyilkossági kísérletek igen gyakoriak a serdülő lányok és az egyedülálló harmincas férfiak körében. Minden életkort figyelembe véve az öngyilkossági kísérlet nőknél két-háromszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, azonban a férfiak sokkal több esetben sikeresek.

A házasságban élők, különösen a biztos kapcsolatban levők körében az öngyilkosságok aránya sokkal kisebb. A szakítás, válás vagy haláleset miatt magányossá válók között a legmagasabb mind az öngyilkossági kísérletek, mind a befejezett öngyilkosságok aránya. Ha a családtagok között előfordult már öngyilkossági kísérlet, az növelheti az öngyilkossági kísérlet kockázatát.

Az elmúlt 20 évben 80%-kal emelkedett az öngyilkosságok száma a fekete nők között, így a feketék felzárkóztak a fehérek mellé az összarányt tekintve, különösen a városiak között. Az amerikai bennszülöttek körében is növekszik az arány, néhány törzsben az arány ötszöröse a nemzeti átlagnak. Világszerte nagyobb az öngyilkosságok aránya városban, mint vidéken. Sok öngyilkosságot követnek el a börtönökben.

A legtöbb felekezet követői (különösen a római katolikusok és a zsidók) kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni. Az ilyen embereket mindig támogatja hitük, az önpusztítás ellen szoros társadalmi kapcsolataik védik őket. Ugyanakkor a vallásosság és az erős hit nem mindig akadályozza meg a hirtelen, meggondolatlan öngyilkosságot frusztráció, düh vagy kétségbeesés esetén, főleg ha az a bűntudat és a hasznavehetetlenség téveszméjével párosul.

Az öngyilkosságot végrehajtók negyede hagy búcsúlevelet maga után. A búcsúlevél általában a személyes kapcsolatokkal, és a halál után bekövetkező eseményekkel foglalkozik. Az idős emberek búcsúlevele általában gondoskodó a hátrahagyottakkal szemben, míg a fiatalabbaké dühös, bosszúszomjas hangvételű. A búcsúlevelek tartalma néha arra utal, hogy az áldozatnak valamilyen pszichiátriai rendellenessége volt, ami öngyilkossághoz vezetett.


Okok

Az öngyilkos magatartás általában több tényező összejátszásának eredménye, ezek között leggyakoribb a depresszió. Lásd még Tény, hogy a depresszió az öngyilkossági kísérletek több mint felében játszik szerepet. A depressziót okozhatja házassági probléma, boldogtalan, megszakadt partnerkapcsolatok, viták a szülőkkel (serdülők esetében), szeretett személy halála (különösen idősek esetében). Gyakran egyetlen tényező, például egy fontos kapcsolat megszakadása az utolsó csepp a pohárban.

Öngyilkossági kísérlethez vezethet valamilyen egészségügyi probléma által okozott depresszió is. Az öngyilkosság esélyét növelő egészségügyi tényezők vagy közvetlenül támadják az idegrendszert (pl. AIDS, demencia, halántéklebenyi epilepszia), vagy a kezelésük miatt alakul ki depresszió (például a magas vérnyomás kezelésére alkalmazott egyes gyógyszerek esetén). Azok körében, akiknél a depresszió szorongással vagy pszichózissal - például téveszmékkel - párosul, nagyobb az öngyilkosság kockázata.

Olyanok, akik traumatikus gyermekkori élményeket, főleg családi nélkülözést vagy bántalmazást éltek át, hajlamosabbak az öngyilkosságra, mivel könnyebben depresszióssá válnak. Gyakori még az öngyilkosság bántalmazott asszonyok körében, akik közül sokat gyermekkorukban is vertek.

A depressziót tovább súlyosbíthatja az alkoholfogyasztás, valamint az öngyilkos magatartás esélyét is növeli. Az öngyilkossági kísérletet elkövetők 30%-a fogyaszt alkoholt a tett elkövetését megelőzően. Mivel az alkoholfogyasztás, főleg nagyobb tivornyák után, bűntudatot ébreszt józan állapotban, az alkoholisták ilyenkor is hajlamosak az öngyilkosságra.

A depresszió mellett más pszichés rendellenességek is vezethetnek öngyilkossághoz. A skizofréniások Lásd még és más pszichotikus zavarokban szenvedők az öngyilkosság elkövetésére buzdító hangokat (auditoros hallucinációt) hallhatnak. Szélsőséges személyiségzavarban Lásd még vagy antiszociális személyiségzavarban Lásd még szenvedők, főleg az erőszakra hajlamosak, öngyilkos gesztust vagy öngyilkossági kísérletet tehetnek valaki visszaszerzésére, vagy valaminek a kinyilvánítására.


Kapcsolódó téma:   Öngyilkosság veszélyét növelő kockázati tényezők »

Módok

A mód kiválasztása kulturális hatásoktól, elérhetőségtől függhet, a komoly szándék nem minden esetben fedezhető fel. Néhány módszernél (például magasból ugrásnál) gyakorlatilag nincs esély a túlérésre, míg más módszerek (például gyógyszer túladagolása) lehetővé teszik a megmenekülést. Attól függetlenül, hogy a kiválasztott módszer nem halálos, a kísérletet elkövető szándéka lehet ugyanannyira komoly, mint az eredményeseké.

A gyógyszertúladagolás és önmérgezés az öngyilkossági kísérletek két leggyakoribb eszköze. A gyógyszerek közül az paracetamol a leggyakrabban használt, de az antidepresszánsok, vagy egyéb szerek kombinált használata is gyakori.

Az erőszakos módszerek, mint az akasztás vagy a lövés ritkábbak az öngyilkossági kísérletek között, mivel általában halállal végződnek. A befejezett öngyilkosságok elkövetésére az Egyesült Államokban a fegyver a leggyakoribb, általában férfiak alkalmazzák. A nők rendszerint erőszakmentes módszereket választanak, mint például az önmérgezést, a túladagolást vagy a vízbefúlást.


Megelőzés

Bár egyes öngyilkossági kísérletek és öngyilkosságok váratlanul érik a családot, barátokat, a legtöbb esetben nyilvánvaló figyelmeztetés előzi meg a tettet. Minden öngyilkossági kísérlet vagy az ezzel való fenyegetés segítségkérés, melyet komolyan kell venni. Ha a kísérletet vagy fenyegetést nem veszik figyelembe, az eset halállal végződhet.

Minden ilyen esetben azonnal értesíteni kell a rendőrséget, hogy a segítség minél hamarabb megérkezhessen. Amíg a segítség megérkezik, nyugodt, támogató hangnemben kell szólni az áldozathoz.

Általában az öngyilkossági kísérletet elkövetőt az orvos kórházba utalja. A legtöbb állam törvénykezése lehetővé teszi, hogy az orvos kórházba utalja a beteget, amennyiben nagy esélye van annak, hogy kárt tesz magában, még akkor is, ha a személy maga nem akar kórházba menni.


Kapcsolódó téma:   Az öngyilkossági kísérletek megelőzése: krízis telefonok »

Az öngyilkosság hatásai

Minden öngyilkosság jelentős érzelmi hatással van az érintettekre. Az áldozat családja, barátai és orvosa bűntudatot, szégyent, lelkiismeret-furdalást éreznek, amiért nem előzték meg a tettet. Előfordulhat az áldozat irányában érzett harag is. Előbb-utóbb rájönnek azonban, hogy az öngyilkosságot nem akadályozhatták volna meg. Egy tanácsadó, vagy önsegítő csoport - például az "Öngyilkosságot Túlélők" - segíthet a családnak és a barátoknak megszabadulni a bűntudattól és a bánattól. Emellett a helyi csoportokról nyilvántartást vezetnek egyes nemzeti szervezetek, például az "Amerikai Alapítvány az Öngyilkosság Megelőzéséért". Az Internet segítségével más forrásokat is találhatunk. ((Magyarországon a lelki segélyszolgálat ingyenesen hívható zöld száma: 06-80-201-199 nyújt támogatást a rászorulóknak.))

Az öngyilkossági kísérlet hatása hasonló, a családtagok és barátok érzéseit azonban csillapíthatja az, ha meghallgatják az áldozat segélykérését.


Asszisztált öngyilkosság

Asszisztált öngyilkosságnak nevezzük, ha az öngyilkosságot elkövetni kívánó személynek orvos, egészségügyben jártas személy, családtag vagy barát nyújt segítséget. Az asszisztált öngyilkosság vitatott téma az orvosok között, mivel ellentétes az orvosok általános céljával, az élet megmentésével. Oregon kivételével minden szövetségi államban tilos segítséget nyújtani az öngyilkossághoz. Az Egyesült Államok többi területén az orvos kezelés útján enyhíthet a testi és lelki szenvedéseken, de nem tehet semmi a halál meggyorsításának érdekében.