A plexuszok olyan elektromos elosztó dobozhoz hasonlítanak, melyből egy ház különböző részeit ellátó vezetékek indulnak ki. Ezekben az idegfonatokban a különböző gerincvelői idegekből származó rostok úgy csoportosulnak és rendeződnek, hogy az egy bizonyos testrészt beidegző rostok egy idegbe kerülnek. A fő idegfonatok sérülése az illető idegek által ellátott karban vagy lábban jelentkező panaszokkal jár. A karfonat (plexusz brachiális) a nyakon helyezkedik el, és onnan erednek belőle a karokat behálózó idegek, míg az ágyéki-fonat (lumboszakrális plexusz) a deréktájon elhelyezkedve a medence és a láb beidegzését adja.
Kapcsolódó kép »
Betegség információkKereséshez » Tartalomjegyzékhez »
Okok
Az idegfonatok károsodása leggyakrabban fizikai sérülés vagy rák következménye. A kar hosszirányú húzódásával vagy a vállízület túlzott hajlításával járó baleset megsértheti a kar vállhoz közel eső idegfonatát. Ehhez hasonlóan, elesés közben a csípőhöz közeli lumboszakrális plexusz károsodhat. A tüdő felső részén növekvő rákos daganat beterjedhet a kar idegfonatába, és roncsolhatja azt. A bél, a húgyhólyag vagy a prosztata rákjai az ágyéki plexuszra terjedhetnek rá. Egyéb térfoglaló folyamatok, így jóindulatú (benignus) daganatok, tályogok, vérömlenyek az idegfonatok nyomása révén okozhatnak panaszokat.
Az idegfonatok károsodása úgy is bekövetkezhet, hogy a szervezet a saját szövetei ellen ellenanyagokat termel - ezt nevezzük autoimmun reakciónak. Azakut brachiális neuritisz(heveny karfonatgyulladás) - valószínűleg ilyen okra vezethető vissza. Ez a rendellenesség főleg férfiakban, típusos esetben fiatal korban lép fel, de bármely korban jelentkezhet.
Panaszok, tünetek és kórisme
A karfonat működési zavara az egyik kar fájdalmával, gyengeségével jár. A gyengeség érintheti a karnak csak egy részét, például az alkart vagy a bicepszet, de kiterjedhet az egész karra is. Amennyiben a panaszok hátterében autoimmun reakció áll, a kar 1-7 nap leforgása alatt elgyengül, majd néhány hónap alatt újra megerősödik. A gyógyulás, sérülés után is rendszerint lassan, hónapok alatt következik be, jóllehet számos esetben súlyos, maradandó gyengeséggel kell számolni.
A lumboszakrális plexusz érintettsége derék- és lábfájáshoz, valamint a láb egy részének vagy egészének a gyengeségéhez vezet. A gyengeség korlátozódhat a lábfej vagy a lábszár mozgásaira, de kiterjedhet a teljes alsó végtagra is. A gyógyulás a kiváltó tényezőtől függ. Autoimmun mechanizmusú károsodás lassan, hónapok alatt szűnhet meg.
A károsodás idegfonati eredetére a kiszámíthatatlan, foltszerűen jelentkező, érző és
mozgató (motoros) működéseket érintő tünetekből és reflexeltérésekből lehet
következtetni. A panaszok elhelyezkedéséből az is megtudható, hogy melyik plexusz
érintett. A károsodás helyének felderítésében elektromiográfia és idegvezetéses
vizsgálatok segíthetnek.
CT vagy MRI révén pedig
eldönthető, hogy a panaszok hátterében rák, egyéb térfoglaló folyamat vagy sérülés
áll.
Kezelés
A kezelés a kiváló októl függ. Az idegfonat közelében lévő rákos daganat sugárkezeléssel vagy kemoterápiával kezelhető. Esetenként a rákos vagy a plexuszt károsító egyéb térfoglaló folyamat sebészi eltávolítása válik szükségessé. Az akut brachiális neuritisz és a többi autoimmun eredetűnek vélt kórkép kezelésére néhány orvos szteroidokat rendel, azonban ezeknek a szereknek a hatékonysága nem bizonyított. Sérülést követő panaszok esetén időt kell hagyunk a gyógyulásra.
95. FEJEZET A perifériás idegrendszer betegségei
Az ideg-izom kapcsolat betegségei »
Az idegfonatok (plexuszok) betegségei
Mellkaskimeneti szindrómák (thoracic outlet szindróma) »
Mononeuropátia »
Mononeuropátia multiplex »
Polineuropátia »
Örökletes neuropátiák »
Gerincvelői izomsorvadások (spinális izomatrófiák) »







