Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan történik az anonimitás?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Placebó

A placebó olyan anyag, melyet azért állítanak elő, hogy hasonlítson a gyógyszerre, de nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot.

A placebót úgy állítják elő, hogy pontosan ugyanúgy nézzen ki, mint egy gyógyszer, de inaktív vegyületből, pl.: keményítőből vagy cukorból készül. Általában tudományos kutatási célokra használják.

A placebó beszedése számos változást idézhet elő, illetve véletlenszerűen ilyen változásokkal eshet egy időbe. Ezek a változások pozitívak, illetve nemkívánatosak egyaránt lehetnek. Ennek a jelenségnek, melyet placebóhatásnak hívnak, úgy tűnik, két komponense van: az egyik a gyógyszer bevételét követő, általában bizakodó várakozás az eredményre (néha szuggesztív hatásnak hívják); a másik pedig spontán változás. Időnként előfordul, hogy a betegek állapota kezelés nélkül, spontán javul. Ha spontán - akár pozitív, akár negatív - változás lép fel a placebó bevétele után, tévesen a placebó érdemének tekinthetik (negatív eredmény esetén a számlájára írhatják) az eredményt.

Némelyek fogékonyabbnak tűnnek a placebóhatásra, mint mások. Azok, akiknek pozitív véleményük van a gyógyszerekről, orvosokról, ápolókról és a kórházi személyzetről, hajlamosabbak kedvezőbben reagálni a placebóra, mint azok, akiknek a véleménye negatív. Azok, akik különösen fogékonyak a placebóra, megrögzött fogyasztóvá válnak; hajlamosak emelni a dózist, és a placebó megvonásakor elvonási tüneteket produkálnak.

Mikor egy új gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, a kutatók célzott vizsgálatokat végeznek, hogy összehasonlítsák a gyógyszer hatását a placebóéval, mivel bármely gyógyszernek lehet tényleges hatásától független placebóhatása. A valós gyógyszerhatást meg kell különböztetni a placebóhatástól. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportja gyógyszert kap, a másik csoport ugyanolyan kinézetű placebót. Ideális esetben sem a vizsgálatot végzők, sem a résztvevők nem tudják, hogy ki kapott gyógyszert és ki placebót (Az ilyen eljárást kettős vak vizsgálatnak hívják.).

A vizsgálat lezárultával, a gyógyszert illetve a placebót kapók által észlelt minden változást összehasonlítanak. A gyógyszernek jelentősen (szignifikánsan) jobb eredményeket kell produkálnia, mint a placebónak, hogy alkalmazása indokolt legyen. Néhány vizsgálatban a placebót kapó betegek akár 50%-ának is javult az állapota (egy példa a placebóhatásra), megnehezítve ezzel a vizsgált gyógyszer hatékonyságának kimutatását.


Kapcsolódó téma:   Placebo: örömet szerzek »
A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

10. FEJEZET A gyógyszerek áttekintése