Több jelentős elmebetegség (például a depresszió) gyakran gyermekkorban jelentkezik. Néhány kórkép, mint például az autizmus, kizárólag gyermekekben alakul ki.
Néhány kivételtől eltekintve az elmebetegségek tünetei hasonlóak azokhoz az érzésekhez, melyeket minden gyermek átél: például szomorúság, harag, gyanakvás, izgatottság, visszahúzódás, magányosság. A betegséget az különbözteti meg a normális érzéstől, hogy elhatalmasodik, túlnyomóvá válik és zavarja a gyermeket a mindennapi tevékenységekben szenvedést okozva. Az orvosnak ezért meg kell húznia a határt, amelytől egy gondolat vagy érzelem már kórosnak számít.
Bizonyos betegségek nem csupán lelkileg érintik a gyermeket, hanem kihatnak egész fejlődésére. Ezeket teljes körű (pervazív) fejlődési zavaroknak nevezik; ide tartozik többek között az autizmus, az Asperger-betegség, a máshová nem sorolt általános fejlődési zavar, a Rett-szindróma és a gyermekkori dezintegratív betegség. A pervazív fejlődési zavar olyan állapotokat foglal magába, melyek mindegyikére jellemző az alábbi tünetek közül néhány: a szociális kapcsolatok zavara, sztereotip vagy szertartásos viselkedés, kóros nyelvi fejlődés és nyelvhasználat, és esetenként értelmi fogyatékosság.
