A májdaganatok jóindulatúak és rosszindulatúak (rákosak) lehetnek. A rákos daganatokat elsődleges (a májból eredő) daganatokra és áttétekre (a szervezet más helyéről származó daganatokra) osztjuk. A legtöbb májrák áttét; a máj különösen fogékony rá, hogy áttétek jelenjenek meg benne, amiatt, hogy nagymennyiségű vért szűr át, ami az emésztőrendszerből és a szívből érkezik.
A jóindulatú májdaganatok viszonylag gyakoriak, és rendszerint nem okoznak tüneteket. A legtöbbjüket csak akkor fedezik fel, amikor az érintett személynél valamilyen más ok miatt képalkotó vizsgálatot - például ultrahangot, komputer tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonanciás vizsgálatot (MRI) - végeznek. Ritkán azonban egyes jóindulatú daganatok is májmegnagyobbodást vagy hasüregi vérzést okozhatnak. Ha jelen van is egy jóindulatú daganat, a máj rendszerint normálisan működik, és a májfunkciós vizsgálatok eredményei rendszerint a normális határokon belül vannak.
