A szexualitás az emberi élet szerves része, a normálisnak tartott szexuális viselkedés azonban kultúránként változó, ezért szinte lehetetlen a "normális" szexualitás határait meghatározni. Nemcsak a "normális" szexuális viselkedésben, hanem a szex gyakoriságát illetően is nagy eltérések vannak, néhányan naponta többször, míg mások jóval ritkábban (évente pár alkalommal) vágynak szexuális tevékenységre.
A fiatalok ugyan vonakodnak elismerni, hogy az öregebbeknek van szexuális érdeklődése, a
legtöbb idősebb embert érdekli a szex és kielégítő szexuális életet él egészen tisztes
korban is. A különböző szexuális problémák, például erekciós zavar férfiaknál,
fájdalmas vagy nehéz közösülés, vaginizmus, anorgasmia nőknél
minden korosztályt érintenek, habár a problémák
gyakrabban fordulnak elő idősebbekben.
A szexualitással kapcsolatos társadalmi hozzáállás szintén változik az idők során. Változott például a maszturbáció, homoszexualitás, a gyakori, több partnerrel folytatott szexuális tevékenység megítélése.
Maszturbáció:A maszturbáció, melyet régebben perverziónak, sőt elmebetegségek okozójának tartottak, napjainkban már normális szexuális tevékenységnek számít. A férfiak több mint 97, a nők 80 százaléka maszturbált már élete során. Általában a férfiak gyakrabban végeznek önkielégítést, mint a nők, még akkor is, ha szexben gazdag párkapcsolatban élnek. A maszturbáció normális viselkedés és mint "biztonságos szex", ajánlott, ugyanakkor a környezet helytelenítő hozzáállása bűntudatot, lelki gyötrődést válthat ki, ez komoly aggodalomhoz, a szexuális teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet.
Homoszexualitás:A maszturbációhoz hasonlóan a homoszexualitást
is elítélte régebben az orvostudomány, mára azonban már nem rendellenességnek, hanem a
gyermekkortól jelen levő szexuális irányultságnak tekintjük. A felnőtt lakosság 4-5%-ka
érintett kizárólagosan homoszexuális kapcsolatokban, további 2-5% alkalmanként közeledik
saját neméhez (biszexualitás). A serdülőkkel is előfordul, hogy azonos neművel folytatnak
szexuális játékot, azonban ez nem feltétlenül vezet felnőttkori homo- vagy
biszexualitáshoz.
A homoszexuális emberek ugyanúgy vonzódnak a saját nemükhöz, mint a heteroszexuálisok az ellenkező nem tagjaihoz. A vonzalom hátterében befolyásolhatatlan biológiai és környezeti hatások állnak, és nem tudatos választás kérdése, épp ezért a szexuális irányultsággal kapcsolatban a népszerű "szexuális érdeklődés" kifejezés nem fejezi ki jól a szexuális irányultságot.
A legtöbb homoszexuális jól alkalmazkodik irányultságához, habár túl kell lépnie a társadalomban elterjedt előítéleteken, helytelenítésen. Az alkalmazkodás hosszú időbe telhet, és komoly pszichológiai stresszel járhat, ezt a társadalmi és munkahelyi helyzetekben tapasztalható bigottság csak súlyosbítja. Továbbra is elterjedt a vélt vagy valós szexuális irányultság alapján történő diszkrimináció.
Gyakori, több partnerrel folytatott szexuális tevékenységa hetero- és homoszexuálisok között egyaránt gyakran előfordul. Ez a viselkedés bizonyos esetekben a nemi úton terjedő betegségek miatt (pl. HIV, májgyulladás, szifilisz, kankó, méhnyakrák), melyeknek veszélye nagyobb több partner esetén, illetve azért, mert a partnereit gyakran váltó személy esetleg nehezebben épít ki komoly, tartós kapcsolatot, tanácsadást tesz szükségessé.








