A Kawasaki-betegség gyulladást okoz az erek falában, az egész szervezetben. Oka ismeretlen, de az adatok vírusra vagy más fertőző kórokozóra utalnak. Az erek és a szív gyulladása jelenti a legkomolyabb problémát.
A Kawasaki-betegségben szenvedő legtöbb gyermek kora 2 hónap és 5 év között van, de serdülőket is érinthet. Nagyjából kétszer annyi fiú, mint leány betegszik meg. Gyakoribb a betegség ázsiai származású gyermekekben. Becslések szerint az Egyesült Államokban évente több ezer Kawasaki-betegség fordul elő.
A kór - általában 39 °C-t meghaladó - lázzal kezdődik, ami 1-3 hétig emelkedik és süllyed. Egy nap alatt vörös, foltos kiütések jelennek meg többnyire a törzsön és a pelenkával fedett terület körül. Néhány napon belül a kiütések például a szájat vagy a hüvelyt bélelő nyálkahártyákon is előtűnnek. A gyermek torka vörös; ajkai kipirosodnak, szárazak és töredezettek; nyelve élénk vörös (mint a málna). A szemek vörösek, de nem váladékoznak. A tenyér és a talp is vörössé vagy bíbor-pirossá válik, a kezek és a lábak gyakran megduzzadnak. Az ujjak és a talpak bőre 10-20 nappal a betegség kezdete után hámlani kezd. A nyaki nyirokcsomók sokszor duzzadtak és kissé érzékenyek.
A gyermekek mintegy 50%-ának lesznek a szívvel kapcsolatos tünetei, így gyors vagy szabálytalan szívverés, melyek általában 2-4 héttel a betegség kezdete után kezdődnek. Szívérintettség esetén a gyermekek felében alakul ki a legsúlyosabb szívbetegség, a koszorúér falának kiboltosulása (koronária artéria aneurizma). Ezek a kiboltosulások felszakadhatnak vagy véralvadást idézhetnek elő, ami szívrohamhoz és hirtelen halálhoz vezet. Egyéb kóros jelenségek többek között az agyat borító szövetek (agyhártyagyulladás), az ízületek és az epehólyag gyulladása. E tünetek végül maradandó károsodás nélkül szűnnek. Az orvos ultrahanggal vizsgálja a szívet, hogy a koszorúér kiboltosulását kimutassa.
A gyermekek teljesen meggyógyulnak, ha koszorúereik épek maradtak a betegség első 8 hetében. Akiknek koszorúereik érintettek, a túlélés a betegség súlyosságával változik, de összességében a Kawasaki-betegségben szenvedő gyermekek
0,05-0, 1%-a hal meg a kezelés ellenére. Legtöbbjük az első néhány hónapban hal meg, de a halál évtizedek múlva is bekövetkezhet. Az érfalkiboltosulások mintegy fele 1-2 éven belül megszűnik, a másik fele megmarad. Ha meg is szűnik, növeli a felnőttkori szívbetegségek kockázatát.
A tünetektől számított 10 napon belül alkalmazott kezelés számottevően csökkenti a koszorúér-károsodás veszélyét, és gyorsabban oldódik a láz, a kiütés és a kellemetlenség. 1-4 napig nagy adagban immunglobulint adnak vénásan, és nagy adagú aszpirint szájon át. Amint a láz megszűnt, az aszpirint általában alacsonyabb adagban folytatják több héten-hónapon át. Ha a gyermek influenzás vagy bárányhimlős lesz, az aszpirin helyett átmenetileg olykor dipiridamolt használnak, hogy a Reye-szindróma kockázatát csökkentsék.
Ha a gyermeknek nagy koszorúér-kiboltosulásai vannak, véralvadásgátló (antikoaguláns) szerekkel lehet kezelni. Egyes gyermekeknek koszorúértágításra, falmerevítő ("stent") beültetésére vagy koszorúér-áthidaló ("bypass") műtétre is szüksége lehet.
