Az újszülöttek hemolitikus betegsége, melyet eritroblasztózis foetális néven is emlegetnek, olyan állapot, melyben a vörösvérsejtek a normálisnál gyorsabban esnek szét, vagy pusztulnak el. Az újszülött vörösvérsejtjeinek a pusztulását az anya által termelt ellenanyagok okozzák, melyek a megszületés előtt a méhlepényen keresztül kerültek a magzat szervezetébe. Egy Rh negatív édesanya ellenanyagokat termelhet az Rh pozitív vörösvérsejtekkel szemben, ha egy korábbi terhesség során Rh pozitív magzatától vörösvérsejtek kerültek a keringésébe; ez a terhesség vagy a vajúdás során bármikor bekövetkezhet. Ellenanyag-termelést válthat ki korábban, véletlenül Rh pozitív vérrel végzett vérátömlesztés is.
Az anya szervezete antitesteket termel a számára összeférhetetlen vérrel szemben, és ezek az ellenanyagok elpusztítják az "idegen", Rh pozitív sejteket. A következő terhességek során, ezek az antitestek átjutnak a méhlepényen. Ha e terhességben a magzat Rh-negatív, ez nem okoz problémát. Ha azonban a magzat vére Rh-pozitív, az ellenanyagok hozzákötődve a magzati vörösvérsejtekhez elpusztítják azokat, és így változó mértékű vérszegénységet okoznak. Ez a vérszegénység már a méhen belül elkezdődik, és a megszületés után is folytatódik.
Néha más vércsoport-összeférhetetlenség is okozhat hasonló hemolitikus betegséget. Például, ha egy 0-s vércsoportú anyának A-s vagy B-s magzata van, akkor az anya szervezete anti-A vagy anti-B antitesteket termel, melyek átjutva a méhlepényen a vörösvérsejtek szétesését okozzák (haemolysis). Az Rh-összeférhetetlenség azonban általában súlyosabb betegséget okoz, mint az ABO.
Az Rh-inkompatibilitás okozta hemolitikus betegség megelőzése végett a 28. terhességi hét környékén, majd közvetlenül a szülés után RhO(D) immunglobulinkészítményt fecskendeznek az anyába, mely gyorsan elpusztítja az anyai vérkeringésbe került Rh pozitív magzati vörösvérsejteket, még mielőtt azok ellenanyag-termelésre serkentenék az anya immunrendszerét.
Az újszülöttek hemolitikus betegsége következtében kialakult súlyos vérszegénység kezelése megegyezik a más okból létrejött vérszegénységek kezelésével. Emellett figyelni kell, hogy nem alakul-e ki sárgaság az újszülöttben, ugyanis a gyorsan széteső vörösvérsejtekből felszabaduló haemoglobin sárga festékanyaggá, bilirubinná alakul, mely az újszülött bőrét és a szeme fehérjét sárgára színezi. A sárgaság kezelése történhet világos fénnyel (fototerápia) vagy vércserével. Ha a vérben nagyon magas a bilirubin szintje, akkor agykárosodás alakulhat ki (magikterusz).
