A gyakran NIC-nek (Neonatális Intenzív Centrumnak) vagy PIC-nek (Perinatális Intenzív Centrumnak) nevezett speciális osztályon, egy helyen található a különböző betegségekben szenvedő újszülöttek ellátásához szükséges egészségügyi személyzet és valamennyi eszköz. Az ilyen ellátást igénylő újszülöttek legnagyobb részét az igen éretlen koraszülöttek teszik ki. Másoknál vérmérgezés (szepszis), tüdőgyulladás (pneumonia), légzészavarok és sebészi ellátást igénylő fejlődési rendellenességek miatt van szükség intenzív osztályos ellátásra. Ezeket az újszülötteket inkubátorokban ápolják, mely melegen tartja őket, vagy sugárzó hőforrás alá helyezik őket, amely meleget ad, és közben a személyzet könnyebben hozzájuk fér. Az újszülöttekre monitorokat kapcsolnak, ezek folyamatosan mérik a szívfrekvenciát, a légzést, a vérnyomást és a vér oxigénszintjét. A köldökzsinórban futó artériákba vagy vénába katétert vezetnek, melyen keresztül lehetőség van folyamatos vérnyomásmérésre, ismételt vérvételekre, valamint intravénás folyadék és gyógyszerek adására.
A NIC többnyire egy igen forgalmas hely. Ez nem mindig egyeztethető össze a szülőknek azzal az igényével, hogy összemelegedjenek az újszülöttjükkel, kiismerjék az egyéniségét, azt, hogy mit szeret, és mit nem, és végül, hogy megtanulják, mit kell majd tenniük vele otthon, hiszen ehhez időre és helyre lenne szükségük. A tendencia az, hogy a NIC-ek nyugodtabbá váljanak, és hogy olyan egységeket alakítsanak ki bennük, ahol a családok jobban elkülönülhetnek. A látogatási időt jelentősen megnövelték, így a családtagok sokkal több időt tölthetnek együtt az újszülöttel, és a kórházak gyakran azt is megszervezik, hogy a szülők a közelben alhassanak.
A szülők olykor úgy érzik, a NIC-ben keveset tudnak tenni gyermekükért. Nagyon fontos azonban a jelenlétük, a simogatásuk, az, hogy beszélnek hozzá, és énekelnek neki. Az újszülött már a megszületése előtt is hallotta az édesanyja hangját, hozzászokott ahhoz, és így a szülők általában sokkal könnyebben meg tudják nyugtatni őt. A közvetlen bőrkontaktus (melyet kenguruzásnak is neveznek) abból áll, hogy az újszülöttet közvetlenül az édesanyja vagy édesapja mellkasára fektetik; ez megvigasztalja a babát és elősegíti a kötődést. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az anyatejes táplálás koraszülöttek esetében jelentős védelmet nyújt a nekrotizáló enterokolitisszel és a fertőzésekkel szemben, emellett a szoptatás más szempontokból is előnyös.
A szülők igénylik, hogy folyamatosan tájékoztassák őket az újszülött állapotáról, arról, hogy mit terveznek vele kapcsolatban, mi várható, és mikor engedik haza. Nélkülözhetetlen a rendszeres találkozás az orvosokkal és a nővérekkel. Sok NIC-ben szociális gondozó is található, aki segít abban, hogy a szülők állandó tájékoztatást kapjanak.
