Az orvos kóros duzzanatot olyan személy nyakán is találhat, akinek nincs más tünete. A legtöbb duzzanat közeli, például a torokban kialakult fertőzés miatt megduzzadt nyirokcsomó. A nyirokcsomó-duzzanat azonban rák, akár a nyirokcsomó-(limfóma), akár a test más részéről átterjedt (áttétet képzett) daganat következménye is lehet. A nyak nyirokcsomóiban gyakran képeznek áttétet a test egyéb területein elhelyezkedő daganatok. A fájdalmatlan duzzanat nagyobb aggodalomra ad okot, mint a fájdalmas. Ha a duzzanat pár napnál tovább megmarad, orvoshoz kell fordulni.
Az orvos először a fület, az orrot, a gégét, a mandulákat, a nyelvgyököt, a pajzsmirigyet és a nyálmirigyeket ellenőrzi. A vizsgálathoz gyakran tükröt vagy vékony, hajlékony vizsgáló eszközt használnak. Ha nincs látható fertőzés vagy rákos terület, további vizsgálatra van szükség. Az első vizsgálat gyakran a nyirokcsomóból tűvel vett biopszia, de lehet a fej és nyak komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálata (MRI) is. Gyermekek nyaki duzzanatát többnyire fertőzés okozza, ezért általában először antibiotikumot adnak. A test más részén lévő daganat kimutatására az emésztőrendszer felső szakaszáról készített röntgenfelvételeket, pajzsmirigy-szcintigráfiát és mellkas CT-vizsgálatot vesznek igénybe. Szükség lehet a gége (laringoszkópia), a tüdő (bronchoszkópia) és a nyelőcső (özofagoszkópia) közvetlen vizsgálatára is.
Ha rákos sejteket találnak a megnagyobbodott nyaki nyirokcsomóban, és a test más részében nincs rákra utaló jel, az egész rákos nyirokcsomót a nyakon található többi nyirokcsomóval és zsírszövettel együtt eltávolítják. Ha a tumor elég nagy, a véna juguláris internát is eltávolíthatják, a környező izmokkal és idegekkel együtt. Gyakran sugárkezelést is alkalmaznak.
